Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Tóth Ilona: Határhasználat Jázsdózsán
felszin alakulásához, a talaj minőségéhez, az filial tartóshoz is alkalmazkodott. Szor99 kezote a következő : * a lakótolepiilést, amoly zárt, zsúfolt halmaztelopülés, a kertok vették körül, magukba foglalva az istállókat, pajtákat, szérűket ls. Rajtuk kivül terül tok ol - fokunt a falu EK-K- ós D-i részén - a rétok, a Ny-DNy-i szikes területen a legolok. A község Ny-i és K-i, távloabb nyúló határrészén, a rétokon és legelőkön tul találhatók leginkább a szántóföldek, közöttük vizjárta mélyedésekkel, elszórt gyepekkel. Ennok a beosztásnak kétségtelenül az is egyik gyakorlati oka volt, hogy a községbon tartott állatok ne menjenek ót a vetés területén. Korábban azonban volt a faluban " külső mező " is.* 00 A község DK-i homokdombján szőlőtermesztés folyik. A vizesebb helyeket, ártereket korábban az 1776 utón, fölsőbb rendelkezés nyomán betele .,— pitett erddk foglalták el,''" 0 ' 1 ' amelyek azonban a XIX. század első felében megindult le— csapolási munkák során szinte teljesen kipusztultak, és ezt a pusztulást azután a vele párhuzamosan folyó homokkötés akácerdeinek terjedése sem tudta, kiegyenlíteni :még 1895-bon is csak 6 kh összefüggő erdő van.* 02 Általában tehát a jobb talajú területeket fogták müvelés alá, mig a szikes, vizes határrész műveletlenül maradt. Jászdozsa XVIII. század végi, XIX. század eleji gazdálkodására tehát jellemző, hogy kö tött gazdálkodás és általában héromnyomásos rendszer mellett gabonanemüeket termelnek elsősorban és állattartást űznek, amelyben az istállós tartás és a félextenziv legelte tés aránya már kezdett eltolódni az előbbi javára. A szorosan vett földközösség azon — ban már felbomlott. A földközösség felbomlásának oka tulajdonképpen a vagyoni és társa dalmi differenciálódásban, valamint a gazdálkodás, pl. a növénytermesztés, stb. fejlődésében kereshető. A földek végleges felosztásával a kényszergazdálkodás engedett merevségéből, ugyanakkor azonban egyre nagyobb méreteket öltött a szántóföldek szétszórt s ága. A szántóföldek szétszórtságának eredetét több okban kereshetjük Jászdózsán Is. Magában a földközösség rendszerében elsősorban : a falu határát minőség és távolság szerint dűlőkre osztották és a faluközösség arra jogosult tagjai arányosan kaptak minden dűlőből egy-egy részt.Az ok benne rejlik a földhasználati rendszerben : egy-egy gazdának minden nyomásban, fordulóban volt szántóföldje. A szétszórtság növekedését elősegithette a nyomáson kivüli földek beillesztése a gazdálkodásba, valamint örökléskor az osztozkodás és a földek adásvétele. Az eldaraboltságnak és a kis par celláknak a következménye volt, hogy nem lehetett időben és korszerűen művelni a földet még primitiv eszközökkel sem, fejlettebb termelőeszközök használatára pedig ekkor még gondolni sem lehetett. Állandóan figyelni kellett, mit csinál a szomszéd.* 0 *^ A XIX. század elején, amikor a földesúri kötöttségektől és szolgáltatásoktól az örökváltsággal felszabadult a paraszti föld, a kapitalista fejlődés lehetővé válásának a— lapvető feltétele volt a földtulajdon teljes szabadsága és a föld korszerű kihasználását meggátló szétdaraboltság megszüntetése volt, országos méretekben is.^ 0 ^ Igy országos rendelet alapján napirendre került a nyomásos gazdálkodás felszámolása, a tagosí tás a szabadgazdálkodás érdekében. If Tagosítás során az egy község határában szétszórtan fekvő, de ugyanegy személy tulajdonában lévő birtokparcellákat a község összes birtokosainak közös mogegyezése vagy valamely törvényes fórum döntése alapján a határ bir tokviszonyainak ujrarondezósével egy, vagy néhány tagba vonták össze."
