Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Tóth Ilona: Határhasználat Jázsdózsán
megváltott földek saját célra történő felhasználóséra adott csak jogot, mig a többi részt közösségi-községi célokra tartotta meg ellenőrzése alatt, vagy haszonbérbe adta, de minden esetben megtartotta jpgót a közgyűlések segítségével a határhasanólat módjának és formájának megszabására. Ezt az alábbi, a Protocollumokból idézett adatok is alátámaszthatják : " Aki a lakosok közül a tilos ugarba akár búzát, akár más gabonanemut vetne, minden véka alá való földtől egy ezüst forintra büntettessék," " Az Horgos felé való dőllő Szántó földek sok hibák és ízléstelenségek ell távoztatására újonnan osztatni deteru59 nimáltatott egyenlő akarattal." I85I. március 21-én a közgyűlés szavaz, hol legyen a kukoricavetések helye : " Szó többséggel elhatároztatott, hogy a Kukorica vetések ezen évben a Kápolnafelé való részen ültettessenek és ezen határozat a népnek ahhoz 60 magaalkalmazkodása végett ki hirdettessék." " Az Helység szénáját elsőbet Bíró uram hordassa be, aki behordván kiki a maga búzáját hordhattya, és horgya ... ezek után.a 61 forgatáshoz lásson minden ember, az Árpának be hordása ... legutoljára halasztódik." Az Agyagos mellett lévő föld egyező akarattal a Helység számára Tavasz alá való vetésnek meghagyatik,"^ 2 " BÍró uramnak meg hagyatik, hogy a lakosok Kender folgyeit jóll meg méretvén .. , w ^ " Ahol harmadéve volt a Dinnyeföld, az Őrsi határnál, most is oda vettessen a dinnye, azért BÍró uram hirdesse meg, hogy senki azon földeket fel ne száncsa, hanem dinnye fődeknek hadgya meg," " A kukorica es a dinnye most is a tavali 6S 66 helyen fog vettetni." "Az Kukoricza szedés megengedtetik a jövő Hetfún." rt Még a 67 jövő héten a szántás tilalmas lészen." "Az mostani főd osztásnak alkalmasságával a kik a magok kimért folgyein felül többet szántani bátorkodnak..."^ "A Berek sarkán lévő és eddig haszonbérbe adatni szokott községi földek mikénti használására : a ta — nácsnokok közül többen kérést emelvén köz akarattal elhatárpztatott, miszerint a nagy bereksarkán lévő 28 lánc földek ár Verés uttyán a helybeli lakosoknak ... évi haszon69 bérbe kiadassanak." A kétnyomásos rendszer általánossá vált a Jászságban, igy Jászdózsán is. " Az ugarfordulós, nyomásos gazdálkodás alapja az a tapasztalat, hogy ha a művelés alatt álló szántóföld fele Aétnyomás/ vagy kétharmada /háromnyomés/ terem, a másik fele vagy har71 mada pihen, a talaj visszanyeri termőerejét." A nyomásos gazdálkodásban a közösségi jelleg, közösségi vonás domborodik elő, mert nem olyan földművelési rendszerről van szó, amelyet az egyik gazda a többiektől függetlenül követhet : egy-egy gazda szántóföldje nemcsak a nyomások, hanem azon belül is dűlők szerint is szétdarabolva feküdt a falu hatérában, ahol kár nélkül csak közös terv szerint, azonos ütemben lehetett gazdálkodni, 72 a nyomásos rendszerhez tehát müveléskényszer is járult. Ezt már a fenti idézetek is mutatják. Az ugar hagyásának a pihentetés mellett kétségtelenül az a haszna is volt - ugyanakkor oka is -, hogy az ugar a hirtelen megnövekedett, nagyméretű állattartásban a legelő jószág rendelkezésére is állt, mig a többit őszi-tavaszi gabonával vetették be. Jászdózsa határét a többi jász községhez viszonyítva, ahol még - Jászkisér kivételével a XIX. század elején is a kétnyomásos gazdálkodás volt az uralkodó földművelési rendszer, igen hamar kezdték már a XVIII. században is három nyomás szerint művelni : a szántóföld egyharmada őszi, másik része tavaszi gabonával volt bevetve, mig a harmadik részt meghagy 73 ták ugarnak és a következő évben többszöri szántás után ide vetették az őszi gabonát. n Dósa jász helység határét három nyomásra osztják fel. Földje tiszta búzát és minden más 74 gabonát bőven terem." Dózsa lakói a XVIII. században is már,igen hamar alkalmazkodtak termelésükkel a határ természeti viszonyaihoz, a talajnemekhez. Földjeiben buza, árpa,
