Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Henkey Gyula: Adatok a jászdózsai lakosság antropológiájához
3. / Bartucz 1939-ben rámutatott arra, hogy Csongrád, Szentes és Szeged környéki jazygezarmata sírokban "feltűnően sok a dinári tipusu koponya magas termettel kapcsolatban". 4. / A hódmezővásárhelyi és szentesi I-III. századi jazyg-szarmata temetőkkel kapcsolatban Bartucz az alábbi taxonómiai megoszlást adja meg : turanoid 33,3 %, nordoid ++ 23,3 %, / ++ Lipták említi, hogy az északinak, nordoidnak,vagy magasterraetü, keskenyarcu, hosszufejünek nevezett jellegegyüttes értékelésénél bizonytalanság van, ez az egyes kultúráktól és a lelet helyétől függően északinak, atlantomediterránnak, vagy magastermetü keleti mediterránnak minősül » l8d ' 21 *. Lipták 15 *' l8b » l8(i 13a ? " és Farkas az avar—, honfoglalás— es Árpád—korban egyaránt kimutatják e jellegogyüt — test, Lipták azt is emliti, hogy e keleti magastermetü mediterránokat Közép-Ázsiáig nyomon követhetjük l8d ./ pamiroid 2o,o %, mediterranoid ++ /lásd fenti ++-1/ 13,3 % és keleteuropoid 3,3 / A koponyák restaurálás után is többé-kevésbé hiányosak, igya taxonómiai elemzés jelentős részben csak koponyatöredékek vizsgálata alapján történt. Lipták Pál szóbeli közlése szerint a Bartucz által turanoidnak minősített koponyák egy része inkább pamirinak tekinthető, 5. / Natishvili A.N. és Abdushelisvili M.G. /195o-51 évi expedíciók 23 / és H. Field is közzé tették az osszétek vizsgálatával kapcsolatos eredményeiket. A közölt adatok szerint az osszét férfiakra a magas-nagyközepes termet, hosszú, széles, brachycephal fej, széles, középmagas, meso-leptoprosop arc, széles homlok és állkapocs, egyenes, vagy konvex orr, ke vert szemszin és fekete vagy barna hajszin jellemző, A két szovjet antropológus emliti, hogy az osszéteknél a "kaukázusi helyi változat" az uralkodó kifejezetten magas termettel, egyenes, közepesen hosszú, enyhén széles orral és relative lapos arccal. Az osszét férfiakra vonatkozó néhány fontosabb adat a C,/Táblázatban létható két "jász", két "kun" és két Kalocsa környéki község adataival együtt. Meglepő, hogy az osszét férfiak méreteinek átlaga és a megadott többi jellegek megoszlása általában közel áll a Duna-Tisza köze mind a hat községe - elsősorban a két jász eredetű település — férfi lakosságához. 5 Az osszét nőkkel kapcsolatban kevés adatot találtam. A testmagasság átlaga Field vizsgálatai szerint 159,39./47 aő/, Riskine^ szerint pedig 157,3 cm /60 nő/, a fej jelző átlaga 84,6o /Field, 49 nő/. NÉPSZERŰ. ÖSSZEFOGLALÓ : Jászdózsa 1433-ban szerepel először oklevélben, de valószínűleg a XI. sz-ban keletkezett. Az utóbbit alátámasztja, hogy a község területén XI-XIV. sz-1 Árpád-kori temetőt tártak fel. A jászok 1239-ben telepedtek Magyarországra a kunokkal együtt, A Jászságba a jászokon kivül kunok is telepedtek, akik a már korábban e területen élő magyarokkal együtt a jászokba olvadtak. Jászdózsa eredetileg nem tartozott a jászok szállásai közé, 1566-ban az elpusztult Nagyszállás ősi jász település lakosai a községbe menekültek, Így az 1572évi összeírás idején a lakosság feltűnően megszaporodott. Hasonlóan, mint az egész Jászságban, a lakosság időszakonként részben kicserélődött a török megszállás alatt, de oklevelek alapján is valószínűnek látszik, hogy legnagyobb számban a törökök elől a Felvidékre felszorult JáBz elem költözött ismét vissza a Jászságba. A községben 1971-ben 462 felnőtt személy vizsgálatára került sor. A lakosságra vonatko-
