Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Gulyás Éva: Kenyérsütés Jászdózsán
16 Uo. 141-143. Közülük néhányat idézünk in : pl. Jászapáti : "Határa lo,381.hold földből áll, két nyomásra osztva, szép búzát és minden némü gabonát terem..."; Jászkisér : " Hatéra mindent megterem, különösen szép tiszta búzát "; Jászalsó- szont györgy : " Határa róna, s egészen fekete földből áll, melly tiszta búzát gazdagon, más véleményt középszerűen terem."; stb. 17 Uo. 143. 18 KEMÉNY Gy. 19o9. 22. 19 BOROVSZKY S. 1911. 175. 1. 20 CSIKVÁRI A. 1939. 12-13 1. 21 A rozs általában homokos talajú vidékek kenyérnövénye. Rozskenyeres vidékként emliti KISBÁN Eszter az Északi Középhegységen kivül a Duna-Tisza közi, a. nyírségi, valamint a Nyugat- és Közép-Dunántul-i homokos talajAi vidékeket, 197o. loi. 22 HOFFMANN Tamás : Egy palóc falu földművelő technikájának néhány jellegzetessége a századfordulón c. tanulmányában a Heves megyei Istenmezeje parasztságának földművelő kultúráját vizsgálja meg. A szántóföldi növénytermesztés vizsgálatánál kitűnik, hogy.a rossz talajm^nőségü hatérokon a buza alig terem meg, a rozs a legfőbb kalászos. 1956. 537-539. 23 KISBÁN E. 197o. loi. 24 L.: SELMECZI-KOVÁCS A. : A zsupfedél készitése a keleti palócoknál c. tanulmányát. 1968. 25 A tartósított erjesztőanyag, a pár és a kovászmag között az a különbség, hogy a tartósított erjesztőanyagot félévre vagy egy évre előre elkészítették, megszárítva tárolták és minden sütésnél használtak belőle, mig a kovászmagot az előző sütés kovászából vagy kenyértésztájából tették félre /egészben, vagy morzsolva tárolva/ a következő sütésig, vagy legfeljebb két-három alkalomra. Alapanyagukra és változataikra dolgozatunk megfelelő részén kitérünk. KISBÁN E. 197o. loi. 26 KISBÁN E. 1968. 99. Szerinte a pár ezen a területen csak kisebb vidéken, a Zagyva mentén fordul elő és feltehetően ujabban. 27 SZIGETI Gy. I97I. 516. 28 KISS L. I958. 46. 29 Saját gyűjtés 30 E két községben csak magkovásszal erjesztettek, a párt nem ismerték. Ennek az az oka, hogy itt rozskenyeret is sütöttek régen. Dolgozatunkban mér korábban emiitettük, hogy e két község határa homokos talajú volt, ezért a kétszeres és a rozs volt a kény érn övé ny is. 31 FOGARASI K. 197o. 94. 32 Pl. Tápén, Hódmezővásárhelyen /1. SZIGETI Gy. és KISS L. idézett munkáit/.
