Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Henkey Gyula: Adatok a jászdózsai lakosság antropológiájához
ban a mongolid vonású pétervásári megvizsgál takon belül találjuk a magasabb középértékot" /rövidebb fej jelzőt -216.o. -/, 3./ " általában magasabb /nagyobb/ járomiv-szólesség jellemző a szomszédos /palóc/ községek népességére, legnagyobbfokü eltérés Pétervésárán mutatkozik, ahol az -az előzőleg mér emiitett- palóc népesség mongolid Jellegével kapcsolatos /219.0./. A mongolid jellegek ismertetése sorén megemlékezik arról, hogy "a családszövevényi vizsgálatok alapján /az"Ivády hadbeliekkel"kapcsolatban/ minden olyan csalédrészlegben, ahol mongolid elemek kimutathatók voltak, azok anyai, vagy ++ apai ágon pétervásári, nádudvari, métranováki /palóc/ eredetűek. A mongolid jellegek főleg az euryprosopiában, valamint az arc nagyfokú laposságában, széles járomivben jutnak kifejezésre, esetenként határozott mongol redővel /epikantus medialis/ n /234-.o./. + /* A Duna-Tisza közén általam vizsgált "europo-mongoloid" turanidokra ugyancsak az igenszéles járomiv, valamint + az igenszéles fej és rövid fejjelző a jellemző és a járomcsont is frontálisan lapult./ /lvád mellett nem Nádudvar, hanem Nádujfalu van,/ Bács-Kiskun megyében végzett vizsgálataim sorén magam is észlelten;, hogy a mongoloid jellegek száma jelentősen fokozódott azon községekben, ahol a lakosság egy része palóc eredetű. Jászdózsán a mongoloidok kis száma nem teszi lehetővé a bővebb elemzést. A fejjelző ugyan minden egyénnél brachy-hyperbrachycephal, de a fej és az arc méretei, valamint az arcjelző változóak. A legerősebben mongolid jellegű nőnél /26.sz. kép/ a fejszélesség és főleg a járomivszélesség például lényegesen kisebb a jászdózsai nők vonatkozó atlagainál is. A meghatározhat atlannak / erősen kevertnek / minősitett egyének nagy száma miatt megkisérlem a túlnyomóan meghatározhatatlanok egyes csoportjait részenként leírni, annak megfelelően, hogy kisebbségben mely tipusok jellegeit véltem felismerni. " X + turanid " megjelölésééi 22 személyt soroltam be / a vizsgált törzsökös lakosság 5 %-át /. Ezeknél a testmagasság, valamint a fej és arc méreteinek többsége - csaknem kivétel nélkül - minden egyénnél megegyezik a turanidokra jellemző adatokkal, a főbb morfológiai jellegek közül a frontálisan lapult járomcsont, az enyhén gömbölyű tarkó, a meredek homlok csaknem egyöntetűen jellemző, a hajszin barna-fekete, a szemszin a Martin-Schulz szemszinskála 15-8 közötti fokozatainak megfelelő /sötétbarna,barna, zöldesbarna/. A leggyakrabban előforduló eltérő jellegek : a magasabb orrhát keske — nyebb orralappal, konkáv orrprofil, nagyobb morfológiai arcmagasság és kisebb állkapocsszegletszélesség gyengén fejlett gonion tájjal. Öt személynél a méretek, jelzők és a szinkomplexió tekintetében alig különbözik a turanidok átlagától és csak egyes morfológiai jellegeknél van fokozat! eltérés. A közepesnél erősebben kiemelkedő orrhát, a kissé keskenyebb orralap és a frontálisan enyhébben lapult járomcsont az együttesen észlelhető fokozati különbségek. Bár ezen öt személynél a jellegek többsége nem tér el a turanidoktól, de a Lipták álláspont alapján nem az egyes jellegek elszigetelt elemzését, hanem jellegegyüttesek felismerését és az egyes jellegek taxonómiai különböző21 értékűségének elvét tartottam következetesen szem előtt és figyelembe vettem Debec G.F. és Tóth Tibor azon álláspontiát is. hogy a moneoloidok, és europo-moneroloidok meghatározásánál - tehát a turanidoknél és turanoidoknál is - a jéromcsont lapultságának,és az orr kiemelkedésének mértékét metrikus.alapon is szükséges mérlegel ni51+ . Más magyar szerzők ugyanezt morfológiai szempontból vizsgálják./ Tóth Tibor szerint a magyar antropológusok 1932 és 1957 között - elsősorban Bartucz és Lipták, / tehát az általam képviselt álláspont / - túlértékelik a turanid tipus hazai elő-
