Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Barna Gábor: A jászdózsai lakodalom
hogy " oat küldik ajándékba ". A félre nom érthető ajándék nagy derültséget okoz. A köszöntő végeztével lepakolták az asztalt, kezdődhetett a tánc. Ekkor már késő délután volt. Kisebb szünetekkel egészen hajnalig táncoltak a fiatalok. A vőfély és a háziák, a felszolgálók azonban csak most kerültek asztalhoz ! A háziak, a felszolgáló asszonyok ezután som pihenhettek, mulathattak. A délután folyamán elmosogatták az edényekot, evőeszközöket és kosarakba rakva a kamrába tették. Ezeket azután másnap vit ték vissza a boltba. Estefelé azjján megjelentek a hívatlan ok, a szurujjas ok is. Néző knek, 1 esőkn ek is nevezik őket. Legények, lányok és fiatalasszonyok voltak. Még manapság is divat. Bár most már fiatalok nem mennek, inkább csak asszonyok. Egy-egy lagzis háznál néha megjelentek ötvenen is. Rendes ruhában voltak, nem ünneplőbon, hanem "dolgozónaplóba". " Hogyan őtöztek vóna fel a szop ruhába, amikor a részegségre készültek I " Megálltak kint az utcán, a kerités mellett és onnan lestek a táncolókat. A merészebbjei bemerészkedtek az udvarra is. Nem mindig kínálták meg őket, de legtöbbnek volt a vendégek között cimborája, aki vitt nekik egy-két pohár bort, A nőknek, ha megkínál ták őket, azonban tálcán vittek ki süteményt és aki akart, kapott bort is. Voltak olyan legények is, akik tul sokat találtak inni. Ezek aztán be is rúgtak. Egy idő után a szűrujjasok, először a bátrabb legények, elkeveredtek a táncolók közé, A vőfély aztán húzatott nekik egy nótát. Szólt a cigányoknak : " A szUrujjásóknak muzsikálunk ! " Erre azután sorakoztak azok a legények és lányok is befelé, akik még kint voltak az utcán. A cigánybanda egy csárdást játszott nekik. Táncolhattak és táncoltak ekkor a lagzis vendégek is. Ezután a nóta után, "amikor elhagyta a cigány," minden ellentmondás nélkül kivonultak. De volt olyan "szemtelen" ls, aki reggelig ottmaradt. Ezekkel később már nem sokat törődtek, elvegyültek a vendégek között. Az esti mulatozás, tánc során a szurujjasok jelenléte növelte a hangulatot. Távozásuk után tovább folytatódott a tánc, a mulatozás. A fiatalok táncoltak, az idő — sebbek pedig beszélgettek és daloltak; Fogyott a bor, mindenfajta étel—ital, A bort a család, a rokonság egyik idősebb, megbízható tagja kezelte, ő volt a csapos . Őt már csak a lakodalom napján kérte meg a gazda, hogy ezt a feladatot ellássa. Késő este, 11 óra tájon megérkeztek a héresze sek is a menyasszonyos háztól. Ahogy a hérész ideje közelgett, a vőlegényes háznál mind gyakrabban nézegettek ki az utcára. Amint észrevették, hogy jönnek, értesítették a háziakat, az uj párt s nem utolsó sorban a zenészeket. A.cigányok elébük mentek a kapuig és zeneszóval fogadták őket. A menyasszony ajándékát 'szülei és a kiadóban mulató vendégek egy csoportja hozta. Fiatalok voltak nagyobbrészt. Különösen akkor jöttek többen, ha 'ott num volt cigány. Igy ők is táncolhattak egy kicsit. Felsorolni is sok azt a rengeteg ennivalót, amit magukkal hoztak : sült csirkét, kalácsot, tortát, aprósüteményt. Sokszor nagy ruháskasokkal vitték a süteményt, a sülthust. Ebből a menyasszony végigkinálta a vőlegény rokonait, és az egész vendégsereget. Az uj emberek megjelenése emelte a hangulatot, bár a hérészesek pgy órai mulatozás után lassan szedelőzködtek és hazamentek a menyasszonyos házhoz. A cigánybanda ekkor is kikiiérte őket a kapuig, de tovább nem mentek velük. I - 16? - i