Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Barna Gábor: A jászdózsai lakodalom

hogy " oat küldik ajándékba ". A félre nom érthető ajándék nagy derültséget okoz. A köszöntő végeztével lepakolták az asztalt, kezdődhetett a tánc. Ekkor már késő dél­után volt. Kisebb szünetekkel egészen hajnalig táncoltak a fiatalok. A vőfély és a há­ziák, a felszolgálók azonban csak most kerültek asztalhoz ! A háziak, a felszolgáló asszonyok ezután som pihenhettek, mulathattak. A délután folyamán elmosogatták az edé­nyekot, evőeszközöket és kosarakba rakva a kamrába tették. Ezeket azután másnap vit ­ték vissza a boltba. Estefelé azjján megjelentek a hívatlan ok, a szurujjas ok is. Néző knek, 1 esőkn ek is ne­vezik őket. Legények, lányok és fiatalasszonyok voltak. Még manapság is divat. Bár most már fiatalok nem mennek, inkább csak asszonyok. Egy-egy lagzis háznál néha megjelentek ötvenen is. Rendes ruhában voltak, nem ünneplőbon, hanem "dolgozónaplóba". " Hogyan őtöztek vóna fel a szop ruhába, amikor a részegségre készültek I " Megálltak kint az utcán, a kerités mellett és onnan lestek a táncolókat. A merészebb­jei bemerészkedtek az udvarra is. Nem mindig kínálták meg őket, de legtöbbnek volt a vendégek között cimborája, aki vitt nekik egy-két pohár bort, A nőknek, ha megkínál ­ták őket, azonban tálcán vittek ki süteményt és aki akart, kapott bort is. Voltak olyan legények is, akik tul sokat találtak inni. Ezek aztán be is rúgtak. Egy idő után a szűr­ujjasok, először a bátrabb legények, elkeveredtek a táncolók közé, A vőfély aztán húza­tott nekik egy nótát. Szólt a cigányoknak : " A szUrujjásóknak muzsikálunk ! " Erre azután sorakoztak azok a legények és lányok is befelé, akik még kint voltak az utcán. A cigánybanda egy csárdást játszott nekik. Táncolhattak és táncoltak ekkor a lagzis vendégek is. Ezután a nóta után, "amikor elhagyta a cigány," minden ellentmondás nélkül kivonultak. De volt olyan "szemtelen" ls, aki reggelig ottmaradt. Ezekkel később már nem sokat törődtek, elvegyültek a vendégek között. Az esti mulatozás, tánc során a szurujja­sok jelenléte növelte a hangulatot. Távozásuk után tovább folytatódott a tánc, a mulatozás. A fiatalok táncoltak, az idő — sebbek pedig beszélgettek és daloltak; Fogyott a bor, mindenfajta étel—ital, A bort a család, a rokonság egyik idősebb, megbízható tagja kezelte, ő volt a csapos . Őt már csak a lakodalom napján kérte meg a gazda, hogy ezt a feladatot ellássa. Késő este, 11 óra tájon megérkeztek a héresze sek is a menyasszonyos háztól. Ahogy a hérész ideje közelgett, a vőlegényes háznál mind gyakrabban nézegettek ki az ut­cára. Amint észrevették, hogy jönnek, értesítették a háziakat, az uj párt s nem utolsó sorban a zenészeket. A.cigányok elébük mentek a kapuig és zeneszóval fogadták őket. A menyasszony ajándékát 'szülei és a kiadóban mulató vendégek egy csoportja hozta. Fiata­lok voltak nagyobbrészt. Különösen akkor jöttek többen, ha 'ott num volt cigány. Igy ők is táncolhattak egy kicsit. Felsorolni is sok azt a rengeteg ennivalót, amit magukkal hoztak : sült csirkét, kalácsot, tortát, aprósüteményt. Sokszor nagy ruháskasokkal vit­ték a süteményt, a sülthust. Ebből a menyasszony végigkinálta a vőlegény rokonait, és az egész vendégsereget. Az uj emberek megjelenése emelte a hangulatot, bár a hérészesek pgy órai mulatozás után lassan szedelőzködtek és hazamentek a menyasszonyos házhoz. A cigánybanda ekkor is kikiiérte őket a kapuig, de tovább nem mentek velük. I - 16? - i

Next

/
Thumbnails
Contents