Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Gulyás Éva: Jászdózsa néphite

61 ISTVÁNFFY Gy. I9II. 295. 62 Cs.PÓCS É. 1964. 155-57. 65 Saját gyűjtés 64^Vö.: IPOLYI A. 1929

f KANDRA K.,l897j Cs.PQCS É.

r

HOPPAL M. 197o. ; Ctf.PÓCS É, 1964.;, ISTVÄNFFY Gy. I890.; Uo.: I9II.; GÖNCZI F. 1914.; SCHRAM F. 197o.; SZENDREY Á.1959. 65 I925. 282.; rajta kivül Dömötör Tekla ugyancsak megemlíti} vö.Naptár

1

! ünnepek, népi színjátszás*:. 1964. 128. 66 SZENDREY k. külön tanulmányban foglalkozott a kihajtás,napja köré csoportosuló hiedelmekkel. Május l-t ilyen értelemben nem emliti, 1959. 67 FODOR F. idézett müvében leirja, hogy a Jászság gazdasági életét a XIX. sz. közepéig, a tagosításig a pásztorkodás, állattartás határozta meg. % tagositás következtében fokozatosan visszaszorultak a közlegelők, s a Jászság lakossága lassan áttért a mezőgazdasági termelésre. Ma már alig él az emléke az egykori pásztorkodásnak. A Szolnok Megyei Néprajzi Atlasz szerint az Észak-Jászságban már az emlékezettel elérhető időben is csak az istállós állattartás volt meg. Jászdózsén sem emlékeznek már a gulya kihajtásának idejére. Az Észak ^Jászságban csupán a csorda kihajtásáról tudtak adatközlőink, amelyet május 1-éhez és Szent György naphox k

a

P

c

3°l"tak. Jászdózsáról nincs adat sem a gulya, sem a csorda kihajtásának idejéről. Ez tulajdonképpen megnehezíti a vizsgálatot, bár ugy gondoljuk, hogy itt figyelembe vehetjük a környező jász községek adatait. A Szolnok Megyei Néprajzi Atlasz szerint a gulya kihajtása

: május 1-én a Jászság déli részén, az Észak-Jászség kiesik. A legtöbb jász községben április vége és Szent György napja együtt fordul elő. A csorda kihajtása : május 1-én Jószárokszállás, Jászivány, Jészalsószentgyörgy, Jászladány; Szent György nappal e- gyütt : Jészjákóhalma, Jászkisér. Csak Szent Cyörgy napja, : Jászapáti. 68 VÖ. SZMNA loo. kérdéscsoportjával, a Szent György napjára vonatkozó hiedelmekkel.