Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Gulyás Éva: Jászdózsa néphite

szarun, Jászapát In, stb. arról tanúskodnak az adatok, hogy a gyülekezet jelentós része, különösén az ifjúság nem vett részt a miséken, lehanyagolták a templombaj arást, még egyházi ünnepeken sem jelentek meg. Helyette kimentek az erdőbe fát lopni, verekedni, stb., vagy ha részt vettek a misén, azt is elnevetgélték. Ezzel szemben Jászdézsa egész népét buzgó vallásossága miatt dicséri : " Incolae sunt diligentes in frequentandis divinis, in Parochum sunt reverentia plerique compétente. Festa decreta- lia non soient violare." /Damjanich Múzeum, H.l8o9./ 21 Cs.PÓCS É.: Zagyvarékas néphite c. munkájának bevezető tanulmányában foglalkozik ezzel a problémával. Nemcsak a természeti hiedelmekre, hanem az egész néphitre vonatkozóan kifejti, hogy "... a babonás világkép egyrészt bizonyos babonás tudást, azaz a tárgyak, jelenségek és cselekmények természetfölötti tulajdonságainak ismeretét, , másrészt bizonyos babonás célú cselekmények tényleges gyakorlását foglalja magába..." 1964. 6. 22 A Pentz-féle összeirás 1699-ben készült. A bécsi udvar az eladatás előtt álló Jászságot a vételár megállapítása céljából összeiratta. A feladattal Pentz János Kristóf kamarai prefektust bizta meg. 23 Bp. 1942. 24 Uo. 172. 25 FODOR F. szerint ennek az az oka, hogy a Jászság közjogilag kiváltságos kerület volt, amely kedvezményei folytán vonzotta a jövevényeket. A jövevények nem szívesen val " lőtték be szérmazási helyüket, mivel földesuruk sok esetben visszakövetelte őket. Uo. 172. 26 F

ODOH F. : " Kitetszik ez abból, hogy amig Heves megyének 24, Nógrádnak 26, Borsodnak 18, Gömörnek 18, Hontnak 14 községét találjuk megemlítve, addig Bars már csak 4, Nyitra 7, Abauj-Torna 5, Zemplén 7, Pozsony 4, Zólyom 1, Liptó 1, Arva,l, Trencsén 1, Ung 2 megfejthető nevü községgel szerepel a névsorban." Uo, 172-3. 27 Uo. 28 Szent Vendel a juhászok védőszentje. A legtöbb jászsági községben megtalálható a szobra. 29 VÖ*. DIÓSZEGI V.:,A palóc etnokulturális csoport határa és kirajzásai c. tanulmányával, 1968. DIÓSZEGI V. az etnokulturális specifikum fogalmát a következőképpen határozza meg : " ... miként a nyelvtudomány képes'arra, hogy nyelvi tények segítségével hatá rozzon meg egy-egy nyelvjárást, hasonlóképpen a néprajz Is megállapíthat a népi kul tura jelenségei alapján egy-egy összetartozó területi egységet. A népi kultúra ilyen meghatározó lokális sajátosságának műszavául az etnokulturális specifikum, az általa meghatározott lokális egység megjelölésére pedig az etnokulturális csoport látszik megfelelőnek." 244. 30 Uo. 31 BAKÓ F./szerk./ 197o, 32 A kérdőív 13. és 14,, valamint 4o.Számú kérdései} 27-29. és 64.