Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Gulyás Éva: Jászdózsa néphite

Ezután aszalt szilvát, sült tököt, almát, diót ettek, mindegyikből egy keveset, hogy bőven legyen belőle az újévben. A böjti ebéd morzsáját, a karácsonyi morzsalékot nem lehetett kidobni. Egyesek kiöntötték a tyúknak, hogy jó tojók legyenek, mások összegyűjtötték és " kiránénak kellessen " szavakkal a mestergerendára tették fel. Ha a jószág vagy gyerek megbetegedett, elővették és megfüstölték vele. A későbbiekben ugy módosult ez a szokás, hogy nom a böjti, hanem a karácsonyi ebéd /,dec.25. / morzsáját tették félre morzsaléknak, mivel akkor nagyobb ebédet tartottak. A böjti ebéd pedig a századforduló körül már leszűkült a következő ételekre : fokhagy18 ma, habart bableves és mézes-mákoscsik, A karácsonybőjti asztal alá régen szénát tettek, amelyet az ünnepek után félretettek. Ha felfúvódott a jószág, karácsonyi széna val etették meg. Mi már nem találtunk erre élő adatot Jászdózsán. Nem ismeretes a községben az állatok karácsonyi etetése, itatása sem. A szomszédos Tarnaőrsön viszont a karácsonyi szénát a tyúknak adták. Karácsony reggel a gazda régen almáról, ujabban pénzről itatta az állatokat. Aprószentekkor / dec. 28./ megverték a gyereket, hogy jó legyen a következő évben.Más adat szerint a gyümölcsfákat is megrázták, hogy bőven teremjenek a következő évben. Újévkor disznóhúst ettek, mert ugy tartották, hogy a disznó előreturja, a tyúk ellenben kikaparja a szerencsét, VÍzk eresztkor / jan. 6. / és Gyertyaszentelő napján / febr. 2./ vitték haza a templomból a szentelményeket. A szentelt vízzel körűlszentelték a házat, istállót, udvart és közben azt mondták : " Áldja meg az Atya, áldja meg a Flu, áldja meg a teljes Szentháromság ! Szent János lílek fussa körül a házat ! Minden rosszak távozzanak ! " Szoktak Ilyenkor almát, süteményt is vinni a templomba, az oltárra teszik és a pap megszenteli. Otthon a betegeknek szokták adni. A szentelt vize-t; igen sokféleképpen használták még fel. A rosszak ellen az egyik legfőbb védekező szer. Az uj ház négy sarkéba is szentelt vizzel telt üvegeket szoktak lerakni, vagy ha megrontották a gyereket, ha más nem volt kéznél, megszentelték ezzel. A szentelt gyertyát mikor hazavitték az ajtó mellett az olvasó és szenteltvíztartó mellé akasztották fel. Ha nagy vihar, égzengés volt meggyújtották és imádkoztak mellette, vagy pedig az égő gyertyával kiálltak az ajtóba és mondták : M Áldjon meg az Atya, áldjon meg a Fiú, áldjon meg a Szentlélek Úristen ! / i Rontson meg az Atya, rontson meg a Fiu, rontson meg a Szentlelek Úristen I Oszlajtson el az Atya, oszlajtson al a Fiú, oszlajtson el a Szentlélek Úristen ! " A farsang a vízkereszt! bállal kezdődött el és báromnapokkor tartott mulatságokkal ért véget.,Ezután következtek a böjtnapok. Húshagyó kedden vóget ért a tánc és elkezdődött a bojt. Ezt több jelképes cselekménnyel vezették be : pl. húshagyó kedden a legények bakfazekai dobáltak. A ciberés fazekat, a böjti étel jelképét bevágták az ismerős házak udvarába vagy a konyha földjére, közben mondták : " Ha el nem gyütté hozzám, itt a babfazék ! Oszt főzze benne ciberét ! "