Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Szabó István: Egy jászdózsai család genealógiája
helyzetben levő katolikus klérus megakadályozta, de ez bonyolult vallási problémákat, reverzálisok, uj templomépités, lelkésziogadés, stb. is jelentett volna. Mivel semmi okunk sincs feltételezni, hogy a távoli /Szombathely, Pécs, stb./ vidékek katolikus területeiről tömegesen ide költözzenek, az egyetlen, fekvésénél fogva is szomszédos és közeli északi, azaz felvidéki /főleg Heves és Nőgrád/ megyékből történhetett a legegyszerűbben éa természetszerűen a betelepülés. Ezek a megyék az akkori Magyarországnak azon a területén fekszenek, ahol a történészek, nyelvészek, antropológusok és néprajzosok egyöntető megállapítása szerint,a palócok élnek. Nem egyedüli és egyöntetű tömbjeként a magyarság e számottevő etnikumának, hanem helyenként kisebb-nagyobb mértékben keveredve a tőlük nyugatra, északnyugatra és észak felé fokozatosan növekvő szémü szlovákságból származó szlovák nemzetiségiekkel. Az általunk tárgyalt Dózsa község a Pentz-féle összeirás szerint a 17.század végén erről Iáddal túlnyom ó részb en. Fodor Ferenc a 18 jövevény családnévből hangzása alapján A—gyei kapcsolatban állapitotta meg, hogy szláv eredetű, s vélelmezte, hogy azok szlávok is. A helybeliként bejegyzett 21 családnévből szlávnak minősitett 1 családnevet. Ily módon a Pentz-féle összeirásban szereplő 39 családnévből együtt 5-re vonatkozóan igazolható a szláv /konkrétabban a származás irányát is figyelembe véve a. szlovák/ »redet, míg ugyancsak 5 családnevet Fodor más, megfej the te tien n evűnek tekint. A többi 19 családn év kétságtelenül magyar eredetű szerinte is. Az emiitett számok alapján Fodor az 1699-ben összeírt dózsai lakosokkal kapcsolatban azt állapítja meg, hogy a 11 jász községből Dózsa Felső szei tgyörggyel együtt a 3. helyet foglalja el az összeirt lakosságból 12,8 %—nyi szláv nevü lakosával, s csak Jákóhalma /16,2 %/ és Ladány /15»! %/ előzi meg e tekintetben. A Fodor által megfejthetetlennek minősitett 5 névvel kapcsolatban reménytelen vállalkozásnak minden Kombináció, ami a nemzetiségi állapotukra valószínű lenne. Dózsára vonatkozóan a későbbiekben figyelemre méltó adat található a Kiss család leszármazási táblázatának alapját tevő betűrendes kimutatást készito Zupkó Ágoston által irt " Jász Dósa község történeti leírása " cimü munkájában, ahol idézi a helybeli plébánia levéltárában található latin nyelvű feljegyzést, melyből az derül ki, hogy^Ősénak az első kolónusai a török elleni és a Rákóczi-szabadságharc után szlávok voltak. Utána meg is jegyzi : " Ezt látszanak igazolni a következő tót-hangzásu családnevek : Bendó, Bolya, Breszkó, Bugyi, Drapos, Gyurkó, Krista, Laczkó, Sedony, Vraskó. " / Zupkónak ez utóbbi megjegyzésével kapcsolatban szükségesnek tartjuk megállapítani, hogy a felsorolt nevek közül kettőre : BendŐ-Bendó /az anyakönyvekbon mindkét változat előfordul/ és Laczkó családnevekre néz'e Kálmán Béla A nevek világa cimü munkájában azt igazolja, hogy ezek a Benedek és László keresztnevekből alakított magyar vezetéknevek, de Ugyanigy vitatható a Gyurkó név idegen volta, s a Bugyi névé is./ Ezek a nevek jelenleg Is megtalálhatók a község névanyagában, s közülök több a község legnépesebb családhálózatét képviseli, de jelentős részük előfordul a mi leszármazási táblázatunkban Is férfi, vagy női ágon. Ugyanezen munkában Zupkó Ágoston megemlíti munkájának a népesség vizsgálatával kapcsolatos részében az 1766. évi Canonica visitationak egy számunkra rendkívül fontos adatát,mely szerint a községre vonatkozó "Összes létszám 14-58 volt, kik közül 5 tót-ajku és 2 schismaticua vallású volt."
