Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Szabó István: Egy jászdózsai család genealógiája

Miért mondjuk el mindezt ? A. ért, mert ha. Jászság folyamatos lakotts ágának ténye a török idők viharos korszakában is fennáll, akkor a Kiss családnak az ősi jászdózsai családokkal való megismert vogy ülése, s igy ass zij..ilációj uknak bemutatott mechanizmusa a korábbi időszakban is hasonlóan érvényesült. A jász levéltár utolsó 5o év alatti sorozatos pusztulása csak csökkentette a használható források számát s uj levéltéri adatok előkerülésére nem sok reménység van. Igy a genealógia tekintetében csak. a véleményünk szerint jogosan ós érvénnyel alkalmazható analógia lehet bizonyítékunk mindaddig, amig a Kissekéhez hasonló folyamatos, elemezhető, más jász helységek tekintetében is elkészíthető leszármazási táblázatok azt ki nem egészitik, s még nagyobb nyomatékkal nem igazolják. Addig csak az általunk bemutatott és kidolgozott módszerre támaszkodhatunk. Tehetjük ezt annál is inkább, mert - mint bemutattuk - segítségével eddig is több olyan kérdésre adtunk elfogadható ma gyarázatot, amik előtt eddig a legavatottabb kutatók is értetlenül álltak. 2./ A Kissek esete azt igazolja, hogy az 1699-ben Pentz által összeirt állapotok közé —-'mikoris 39 családból 21 helybelinek vallotta magát, a többi pedig idegenből ideszármazó volt ugyan, de,már itt élt, - becseppent egy nyomon követhető sorsú házaspár : Kiss Mátyás és neje

. Vagyoni erejüket csak egy valamivel későbbi, 176o-as éllatösszeirásből ismerjük, eszerint azonban a viszonylag szegényebb sorsú redemptusok közé tartoztak, 176o-ban egy harmadosztályú házuk, 2 igás ökrük, 1 tehenük, 1 herélt lovuk és 2 igás lovuk volt, s a redempció során szerzett tőkeföldjük. Indiláskor tehát a Pentz összeírása szerinti 21 helybeli, azaz törzsökös és a velük mintegy félszáz év óta együttélő később beköltözők családjaiból nagyjából egységesült tömbjével, táborával állt szemben az idegenből jött, s ráadásul szerény vagyonú Kiss házaspár. Ha a táboron belülre akar kerülni - márpedig nyilvánvalóan ez a célja, hiszen ide jön lakni, letelepülni - neki, a közösséggel szemben egyéni célokat megvalósítani akaró jövevénynek kell alkalmazkodnia, azaz.meg kell hajolnia az itt élő közösség már kialakult és érvényben lévő szokásai előtt. Röviden : hasonulnia, alkalmazkodnia ke

ll, s fel kell adnia - mégoly határozott és erős nézeteit, szokásait is. A hasonulás aeonban nem lehet álságos, nem lehet külsődleges. Az csak valóban vállalt, egész magatartásukkal sokszorosan igazolt gyakorlat lehet. Ezért ez az első generáció, a friss jövevény egyéni életében többnyire még nem is sikerül. Majd csak leszármazottai tudják valóban igazolni a faluközösségbe való őszinte és teljes beolvadási szándék ukat. Ez a beolvadás többnyire a falu ősi, vagy már korábbi, tehát hasonult családjaiba való beházasodással történt és történik mind a mai napig. Nemcsak Kiss Mátyás adja egyik lá nyát a törzsökös Bozókyak sarjához, mésikat a már itt lakó, bár idegenből jött Papp Józsefhez férjhez, illetve gondoskodik fiának az ősi Táboriakhoz való benősitésről,,de a család egyik kései sarja, a most 83 esztendős Kiss Lajos nyugdijas jészdózsai ált. Isk. ig. is elmondta, hogy "csak akkor fogadott be valakit a falu, ha odavaló lányt vett el," Ebben a kérdésben a Jászdózsán tapasztaltakat egész Jászságra vonatkozó érvényűvé szélesiti Banner János, amikor a század elején Jászberénybe "idegenként" oda-