Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Szabó István: Egy jászdózsai család genealógiája
Az előző ágban mindössze egy család érte el a lo gyermeklétszámot és egy haladta azt meg 11 gyermek számával. A Kiss István és Tábori Ilonától származottak között a tizen felüli gyermeklétszám jóval nagyobb arányú. Magánál a II. nemzedéket képviselő Kiss István és Tábori Ilonánál 11 gyermek született. Ugyanennyi a III, nemzedékből! Kiss Tamás és 1. neje Turi Erzsébet házasságából. 12 gyermeke volt a III. nemzedékbeli Kiss Ferencnek, és Varga Katinak, 13 gyermekük született Kiss Mihálynak I. és II. feleségétől, 15 a IV. nemzedékbeli Kiss Mártonnak I.és II. feleségétől, 11,gyermeke volt a IV. nemzedékbeli Kiss "Tamásnak és Bartók Ottiliának, lo gyermeke a IV. nemzedékbeli KÍBS Gergelynek I. és II. feleségétől, 13 gyermeke a IV. nemzedékbeli Kiss Annának és férjének Juhász Istvánnak, 17 gyermeke a IV. nemzedékbeli Kiss Imrének I. és II. feleségétől, - a TV. nemzedékbeli Kiss Máriának és II.férjének Gyurkó Vendelnek lo gyermeke, a IV. nemzedékbeli Kiss Lehelnek és Mohi Erzsébetnek 12 gyermeke, a IV. nemzedékbeli Turi Luczának és Rédei Menyhértnek 12 gyermeke, az V. nemzedékbeli Kiss Teréznek és férjének Bollók Mihálynak lo gyermeke, az V, nemzedékbeli Kiss Istvánnak és I.és II. feleségének lo gyermeke, az V. nemzedékbeli Kiss Áronnak és feleségének Szikszai Klárának 11 gyermeke, az V. nemzedékbeli Bozorádi Erzsinek és férjének Papp Émánnak 12 gyermeke, az V. nemzedékbeli Kiss Árpádnak és nejének Papp Ángyéinak lo gyermeke, az V. nemzedékbeli Breszkó Erzsinek és férjének Krista Balázsnak 13 gyermeke, a VI. nemzedékbeli Bendó Émánnak ós nejének Varga Erzsinek 17 gyermeke született. De a rekordot, a IV, nemzedékbeli Kiss Urban tartja, akinek I, és II. feleségétől Béres Erzsitől, ill. Pethes Erzsébettől 19 gyermeke született. 2. / Az akkori egészségi viszonyok között a megszületett gyermekek közül felnőtt élet kort nagyobb részük nem ért meg. A legutóbb emiitett 19 gyermek közül çsak 7 jutott el addig a korig, hogy házasságot kötve további utódokról gondoskodhassak. A gyermekek legnagyobb része még csecsemő korban elhalt. A gyermekáldás bősége különben megfigyelhető a fent kiemelteknél alacsonyabb /lo-an aluli/ gyermekkel biró családoknál ls, különösen a Hl-tól V., esetleg VI. nemzedékig bezárólag, vagyis ahol a szülők természetszerű elhalálozása a gyermeklétszámnak lezárásához vezetett. Ezekre a családokra Is jellemző a nagymértékű gyermekhalandóság. Ennek ellenére a nagy számok törvénye szerint a sok gyermek közül mégis csak nagyobb hányad éri el a felnőtt kort, mint a kisebb gyermeklétszámból, mivel a korra jellemző mostoha egészségi viszonyok azonos mértékben sújtják a kevés és sok gyermekkel bíró családokat. A gyermekbőségből következő valószínűsége a megmaradásnak teszi érthetővé,hogy az egyetlen őstől elmondottak és a leszármazási táblázat szerint származó utódok fokozatosan beépültek a vizsgált időszak alatt a falu népes társadalmába, s szinte alig van olyan család, melybe beházasodva friss vért ne vittek volna, Illetve megforditva, melyből ők fel ne frissültek volna. 3. / A leszármazási táblázat kiterebélyesedése, hogy ügy mondjuk : elburjánzása teszi érthetővé, hogy annak készítése közben Ismételten találkoztunk olyan nevekkel, amelyeket egy másik ág bontása sorén mér megjelöltünk. Kiderült ennek oka is. Az, hogy a leszármazás révén a különböző ágak és nemzedékek házasság utján újból egymáshoz kerültek mint különböző fokú unokatestvérek, vagyis vérrokonok s mind visszavezethetők az alapul vett közös ősre : Kiss Mátyásra és feleségére Rákos Katira. Az endogámiának ez a jelensége
