Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Buzás Gergely: Jelentés az egri vár 2016-2017-ben lezajlott régészeti kutatásairól
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 5. Árpád-kori építkezések (11-13. század) 11. század (2. ábra) Ásatásunk a vár legkorábbi, még Kozák Károly által az 1980-as években feltárt épületeit: a székesegyház déli oldalán álló rotundát és a provizori palota, valamint a 16. századi kaszárnyaépület között feltárt korai palotát közvetlenül nem érintették, ám a palotára ráépült későbbi falakat igen, ami támpontot ad a korai épület bontásának 13. század eleji keltezéséhez.' Már a vár második építési korszakához sorolható a székesegyház északnyugati tornya előtt feltárt kőépület. Itt Kozák Károly 1974-1975-ben és 1980-1981-ben korábbi sírok fölé épített falakat tárt fel.7 7 8 Megtalálta egy épület déli falát, a nyugati falának és az északi fala nyugati felének az alapozását. Mi az épület eddig ismeretlen északkeleti sarkát kívántuk tisztázni. Sajnos e korábban feltáratlan falszakaszt 7 A székesegyház déli oldalán feltárt rotunda keltezését a körülötte feltárt temető legkorábbi rétege teszi lehetővé (Kozák 1979.; Kozák 1981.; Kozák 1986.). Kozák közvetlenül a rotunda nyugati oldalához hozzáépítve egy udvarházat is feltételezett (Kozák 1984a. 130-131,22/1. ábra) , ez azonban az ásatási dokumentációk alapján egyértelműen cáfolható, valójában a székesegyház 12. századi déli oldalkápolnájának falait vélte udvarháznak. Később tárta fel a provizori palota melletti Árpád-kori udvarházat, amit azonban már nem publikált, ennek közlése: Kárpáti 2010.52-53. 8 Kárpáti 2010.58-65. a 2000-ben végzett csatornázási munkák során szinte teljesen elpusztították, de szerencsére a fal keleti végét még meg tudtuk fogni. Az épületnek így csak a keleti falát nem ismerjük, ezt ugyanis a 14. századi templomtorony alapozása teljesen elpusztította. Az azonban Kozák Károly és Nagy László ásatása alapján bizonyos, hogy a torony belsejében már nem volt nyoma ennek az épületnek, így az közel négyzetes alaprajzú, megközelítőleg 9x 11 m-es alapterületű lehetett. Valószínűleg toronyszerű kőépületként rekonstruálhatjuk az építményt. Az épület nem lehet all. századnál későbbi, mert all. század második felében már le is bontották, amikor déli falának felhasználásával helyére egy kápolnát emeltek. 11. század vége, 12. század eleje (3. ábra) Már a püspökség berendezkedésének során, a 11 -12. század fordulóján építhettek fel a korábbi toronyszerű épület helyén egy emeletes kápolnát, melyet Kozák Károly már teljes egészében feltárt. Mi az épület nyugati részét hitelesítettük. A régebbi épület északi és déli falát a kápolna építése során elbontották, a déli falát egy kváderekből épített kőfallal meghosszabbították. Kozák Károly 1975-ös 52 2. kép Az egri püspöki központ all. század második felében
