Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)

Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A csókakői vár régészeti kutatása, 2014-2017

ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 5.

épületnek az 1440-es években bekövetkezett pusztulásával. Az út a felsővár délkeleti sarkánál kétfelé ágazik. Egyik ága merőlegesen északra fordul, és a felsővár keleti fala mentén meredeken emelkedő rövid lépcsősorral (D4) halad észak felé. Végpontja a felső terasz legmagasabb platóján elhelyezkedő és az alsóvár északi falához támaszkodó épületegyüttes (D5), melynek magját a 15. század középső harmadában emelték. Az építményt - beleértve már a 15. század utolsó harmadát is - többször átalakították, és lényegében a török kor végéig használták.

Az út másik ága egyenesen halad tovább kelet felé és egy, a 15. század középső harmadában kiépített, de még a 16- 17. században is használt, kb. 6x7 m-es kiterjedésű belső udvarba (D6) torkollik.(8. kép) E belső udvar határolói vastag, 15. századi főfalak. E zárt udvar keleti falán egykor boltozott kapu nyílt (D7). (9. kép) A zárófal és kapuja a 15. század középső harmadában épült, a 15. század utolsó harmadában a kaput elfalazták és a belső udvar járószintjét jelentősen megemelték. A mintegy másfél

5. kép Csókakő, vár. Az alsóvár telső teraszának részlete a többperiódusú falrendszerrel és az alsóbb teraszok épületeinek maradványaival

(fotó: Szőllősy Csilla, 2015)

4. kép Frígiai sapkás hárpiát ábrázoló 13. századi boltozati csomópont a csókakői várból (fotó: Pokrovenszki Krisztián)

32