Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)

Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A csókakői vár régészeti kutatása, 2014-2017

ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES JOVOjE 5.

A kőtagozatok egy része nagy valószínűséggel a közeli (légvonalban kb. 10 km-re található) - a 16. században elhagyott - vértesszentkereszti bencés monostorból származhat. A másodlagosan felhasznált darabok között rendkívüli egy frígiai sapkás hárpiát ábrázoló 13. századi boltozati csomópont, mely a középkori falszoros útjának déli peremén futó kerékvető kősáv eleme lett, faoszlop lábazataként.6 (4. kép)

2. kép Csókakő, vár. Az alsóvár helyreállított 15. századi kaputornya (A) és kápolnája (B) (fotó: Kovács Gyöngyi, 2017)

Az út észak-déli átvágása során a hódoltság kori szintek alatt kb.l m-es vastagságban dokumentáltuk a 13-15. századi járószintek folyamatosan egymásra rétegződő alapozásainak sorát. A megfigyelt jelenségek arról tanúskodnak, hogy a felső terasz közlekedési nyomvonala 13. századi előzményekkel rendelkező, középkori kialakítás.

A felső terasz északi oldalán egy, a felsővár déli homlokzatához támaszkodó oszmán kori (alapjaiban 16. száza-E többperiódusú lépcsősor felső szakasza a felső teraszon kelet-nyugati irányú útként folytatódik. (5. kép) A lépcsőzet török kori szabályos kősorait egy igen rövid szakaszon az út ugyancsak török kőburkolata veszi át, mely az út közepe táján megszakad, helyén a továbbiakban már csak a kövezet alapozása mutatkozott. Az utat a hódoltság legkésőbbi periódusában (talán az 1680-as években) vastag, sárga agyagréteggel fedték le.

6 Lásd még https://hu.wikipediaorg/wiki/Cs%C3%B3kalc96C5%9 l_v%C3%Al ra#/ media/l:%C3%Al jl:Csokako_var_faragott_ko 1 .jpg (2019.08.24)

di) épületsor maradványait tártuk fel (D2). A keleti épület egykori különállását sarkainak armírozása (is) jelzi. (6. kép) Az épületsor jelentős javítások nyomait viseli, jellemzői megegyeznek a déli várfal mentén húzódó, ugyancsak oszmán kori épületsor jellemzőivel (F1-F2). A legkésőbbi, 17. századi építkezéseket a korábbi, keskeny kőfalakra emelt, agyagba rakott, gyenge állagú kő- és paticsfalak, a téglát is alkalmazó javítások jelzik.

A felső teraszon haladó utat délről többperiódusú falrendszer határolja (D3j. Ennek legkorábbi eleme egy 13. századi

30