Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Fülöp András - Koppányi András: A nagyvázsonyi vár kutatástörténetének legújabb fejezete. Felkutatási helyzetkép
FÜLÖP ANDRÁS - KOPPÁNY ANDRÁS tak, utólag. Ennek érdekében belülről láthatóan kiszélesítették a szomszédos ablak fülkéjét. Véleményünk szerint egy fa gyilokjáróra vezetett a lépcső, melynek gerendái a körítőfal felmagasításába lehettek csapolva, a rá merőleges gerendák pedig az említett ajtónyílás alatt hagytak nyomot, rendkívül sekély gerendafészkek formájában. Ugyanígy az ajtó fölött is találtunk gerendafészkeket, melyek e gyilokjáró lefedésének maradványai lehetnek. A vár lakótornya a végvári időszakban ismét zárható volt, legalábbis erre van adat, mikor 1605-ben az időlegesen Bocskai seregeinek kezére került várat a pápai őrség visszafoglalta.38 Ahogyan a nyugati szárnyban, úgy az udvaron is megemelték a járószintet. A korábbi famedence megszüntetésével közvetlenül a fal tövében (a loggia északkeleti felépítménye alatt elhelyezve), de már a megemelt járószinthez igazodóan kialakítottak egy kőmedencét, ( 10. kép) melynek vizét ugyanaz a forrás táplálta, mint elődjét.39 E kőmedence aljából származott a vár egyik legértékesebb faragványa, a lovasokat ábrázoló dombormű, melyen egy vár részletgazdag megjelenítése is látható.40 A 16-17. századi építkezések érintették a barbakánt, melyet belülről feltöltöttek, kívül köpenyeztek, illetve a várfalakat másutt is erősítgették ez idő tájt. Nincs terünk elemezni, hogy az eddig megismertetett részletek hogyan azonosíthatók az 1627. évi, a szakirodalom által már tárgyalt osztálylevéllel. Mindenesetre a kápolna karzata, a „kápolna feletti kicsi szoba,” a „nagyterem,” a „torony alatti boltozott pince” stb. megnevezések41 a fentiek alapján részben értelmezhetővé válnak. 1649 decemberében Zichy István győri vicegenerális42 kapta meg Vázsonyt.43 A vár építéstörténete nem ért véget a török hódoltság korával. A Zichy-család időszakából több építkezést is el lehetett különíteni. Ezekhez több válaszfal, boltozatlenyomat volt köthető a nyugati szárny északi helyiségében (ezeket a helyreállításkor elbontották, csak a keleti falban meghagyott boltvállak emlékeztetnek rájuk). (10. kép) E falakat Éri István szerint Comes Stephanus Zichy bélyeges téglák keltezték a 18. század elejére,44 bár datálásuk - Zichy IV István személyéből kiindulva4' - akár a 18. század közepe felé is elképzelhető lenne. A másik, kimondottan erre a korra tehető hozzátét nyomát a lakótorony nyugati homlokzati falán találtuk meg. (8. kép) Itt ugyanis a korábbi, 15. századból származó kétemeletes épületrész födémgerendái fölött kb. 4 m-rel egy falba ültetett gerenda fészke jelentkezik. Közelről megvizsgálva azt találtuk, hogy a fészket utólag vágták a középkori falba, átszakítva a középkori vakolatot, míg a fészek alsó részét kikenték fehér, meszes habarccsal, az alját pedig téglatöredékekkel egyenlítették ki. A meszes habarcs vízszintesen jól elvált a jellegzetes, középkori rózsaszínes habarcstól, egy helyen pedig a fehér meszes habarcsban megégett bélyeges tégla töredékét találtuk, melyen egy C betű alja a 18-19. századi Zichy-időszak bármelyik birtokosát jelölheti. A gerendafészek alatt jelentkezett a középkori vakolatra ráhordott, már említett második réteg. Mivel a gerendafészek fölött semmilyen tetőlenyomatot nem lehetett azonosítani a középkori vakolatban, ügy véljük, hogy a gerendafészek egy 17. század végi, de inkább 18. századi félnyeregtető falba mélyedő gerendája, melybe a nyugat felé lejtő lefedés szarufáit becsapolták. A tető, és az alatta levő vakolat ennélfogva egy Zichy-korinak tartható. A további feladatok írásunk címében nem véletlenül írtuk, hogy amit most rögzítettünk, egy falkutatási helyzetkép. Elképzelhető, hogy a most felvázolt, helyenként viszonylag leegyszerűsítettnek tűnő periodizáció a jövőben még finomodik. Hátravan ugyanis a lakótorony déli és keleti homlokzati fala, továbbá a kivitelezés közben minden bizonnyal bekövetkező falkutatói megfigyelés. Számos olyan kérdésre kaphatunk választ, mint pl. a déli várárokban egykor megtalált pilléralapozás vagy a déli homlokzaton látható nagy tégla átfalazás szerepe, melyek a vár építéstörténetének további gazdagodását, esetleg a most leírtak módosítását eredményezhetik. 38 Zsiray 1984.255-256. 39 Éri Takáts 1963.341. 40 Éri 1958 124-128.1 Mikó 1994. VII-44, Vll 44a. 41 Zsiray 1984.259. 42 Zichy tisztségére/ásiPÁlFFY 1997.278. 44 Éri-Sedlmayr 2005.34. 43 Zsiray 1984.264. 45 Nagy 1865.375., 389.
