Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Fülöp András - Koppányi András: A nagyvázsonyi vár kutatástörténetének legújabb fejezete. Felkutatási helyzetkép
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 5. az udvari loggia körbefutó alépítménye, melyet részben emiatt ez után készültnek tartott. Felismerte, hogy a másodlagos faragott köveket tartalmazó falazatok szintén késeiek, hiszen e faragványok többnyire a nagyvázsonyi pálos kolostor lerombolásából ( 1552) származnak.6 Ezeket a falakat szinte minden esetben elbontották, talán mert késeinek tartották őket, de inkább azért, mert művészettörténeti szempontból jelentős darabokat is tarkálatok csak korlátozott mértékben folytak a várban. Gere László, majd Koppány András, az akkor még létező Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ kutatói a 2000-es évek közepén végeztek kisebb feltárást a nyugati falszorosban. 2017-2018-ban pedig Nagy Szabolcs Balázs, majd Pátkai Ádám a Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum részéről dolgozott részben a falszorosban, részben a nyugati palotaszárny belső tere-2. kép A 2018. évi kutatások periodizált alaprajza (Fülöp András - Koppány András) 1.1S. század eleje, 2.1460-as évek, 3.1480-as évek eleje., 4.16. század eleje, S. 16. század második fele, 18. század első fele, 6.18-19. század talmaztak, és kiemelték őket. E falazatok esetében tehát végképp az akkori kutató megállapításaira kell hagyatkoznunk. A vár Eri István-végezte kutatásait követően terepi mun-6 Lukcsics 1934.66.; Éri 1958.132. iben. A leletanyag feldolgozása sem haladt rosszul. Már Éri István számos, alább még idézendő publikációjában beszámolt a legfontosabb leletekről, később pedig a kályhacsempe-anyag (Tamási Judit) és a fémleletanyag (Szvath Márton) került szisztematikus feldolgozásra. A 2000-es 14
