Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
A kötet szerző
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVÖ)E 5. FÜLÖP ANDRÁS Régész, kutatási területe a magyar középkor és koraújkor. 1972-ben született Kaposváron, itt érettségizett. Régész diplomáját 1995-ben szerezte az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Ma a magyar Építészeti Múzeum - Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ tudományos referense. Korábbi munkahelyei kivétel nélkül ezen intézmény jogelődjei (Forster Központ, MNM-NÖK, KÖSZ, ÁMRK stb.) voltak, ahol műemléki védettségű épületek kutatásával foglalkozott. Régészeti feltárásai közül kiemelhető a veszprémvölgyi apácakolostor, a siroki vár, a veszprémi székesegyház, a somlói vár. Az utóbbi másfél évtizedben műemléki kutatóként, szakértőként számos 18-19. századi épület falkutatását végezte és végzi. Egri lakóházak mellett a hevesi római katolikus templom, a gyöngyösi kálvária és több kelet-magyarországi templom (Tiszaszentmárton, Lónya, Nyírtura) kutatásában vett részt. Az utóbbi években dunántúli templomok (Hosztót, Tab, Magyarkeszi, Kánya) építéstörténete került érdeklődése homlokterébe. A kastélyok közül a dákai, a nádasdladányi és társkutatóként a péceli-kastély emelhető ki munkásságából. HATHÁZI GÁBOR Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (Budapest) szerzett diplomát 1985-ben régészettörténelem szakon. 1996 óta doktor (dr. univ.). 1984-1985 között a dunaújvárosi Intercisa Múzeum, 1985-1998 között a székesfehérvári Szent István Király Múzeum régész-muzeológusa. 1999-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma Régészeti és Műemléki, majd Múzeumi, később Közgyűjteményi Főosztályának helyettes vezetője. 1996 óta vezeti a csókakői régészeti kutatásokat. Csókakő díszpolgára. KOVÁCS GYÖNGYI Régész, turkológus. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (Budapest) végzett 1981 -ben régészet-török szakon. 1997-ben PhD fokozatot szerzett ugyanott. 1980-1986 között a szolnoki Damjanich János Múzeum régész-muzeológusa, 1987-től az MTA Régészeti Intézetének (később MTA BTK Régészeti Intézetének) tudományos munkatársa, majd főmunkatársa. 2012-től igazgatói megbízott, majd igazgató-helyettes. 2016-ban Schönvisner-díjjal tüntették ki. 2017-től az MTA Régészeti Tudományos Bizottság tagja. NOVÁKIRÉN Közművelődési és kulturális turisztikai szakember, az Eszterházy Károly Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott. Az elmúlt tizenhat évben a kultúraközvetítés és a kulturális turizmus területén tevékenykedett, öt éve a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője. Szerteágazó feladatai közé tartozik a Társaság ügyvezetése mellett a városi nagyrendezvények, nemzeti ünnepek, a településrészi művelődési házak, a miskolci Művészetek Háza, a Diósgyőri vár és a Lovagi Tornák Tere üzemeltetése. Irányítása alatt számos városi rendezvény megújult. Jelentős szerepe volt a Diósgyőri vár rekonstrukcióját követően a vár újrapozícionálásában, szolgáltatásainak bővítésében, kulturális turisztikai termékként történő megismertetésében. Részt vállalt a Lovagi Tornák Tere, mint sokoldalú rendezvénytér bevezetésében, egy újszerű közösségi tér kialakításában, és nemzetközi piacra történő bevezetésében a lovassportok területén. Kiemelten fontosnak tartja, hogy az egyes generációk kultúrafogyasztási szokásait megismerje, és korszerű módszerekkel élményszerűvé tegye a hagyományok átadását. Törekvései fejlődésközpontúak, miközben tudatosan ügyel a helyi értékek és identitások védelmére, a közösségek egyediségeinek megőrzésére. 130
