Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
H. Szilasi Ágota: A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély rokokó kertje és amit az ábrázolásokról leolvashatunk
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 4. szerint 1753) után, 1757/58-ban Barkóczy nagyobb átalakításokat, restaurálást végeztetett a Fuorcontrastin, lényegesen bővítette a kastélyt, új lépcsőket, oszlopokat, szökőkutakat, hidakat építtet. A kastély kiépítettsége képünkön viszont már úgy tűnik, hogy eléri legreprezentatívabb állapotát. A Bükk hegység egyik legszebb pontján, a felsőtárkányí sziklaforrással szemben, a Gyönyör-völgynek nevezett hegyoldalban, két pisztrángos halastó és egymás fölött mesterségesen alakított hármas terasz középpontjában, amelyek közül az egyik Mulató-kert, a másik Kastélykert néven volt ismeretes, az 1750- es évek végére elkészült. A püspök vidéki pihenő kastélyának festői környezetének megválasztása a barokk térrendező művészet megértésével foglalta itt nagyvonalú összhangzatba az épületet a környező természettel. Ebben mindenesetre Barkóczy római évei alatt kiművelt természet- és művészetszemléletéé volt a döntő szó. A két völgynyílás közötti dombon álló kastély főhomlokzata mögött és mind a két oldalán tölgyfaerdővel borított magas hegyhátak emelkednek (jobbra a Vas-kapu, balra az Egeres-völgy). Jobb oldalán az alatta elterülő tóban tükröződött a csillogó palota. A háttérben kilátás nyílt a felnémeti templomra, melynek homlokzatán Erdődy és Barkóczy kettős címere a felépítő két püspökről tesz tanúságot. Onnan egy egyenes út (allé) a kastély főtengelye felé haladt, és el lehet képzelni, hogy a közelítő vendégeknek milyen remek látványban volt részük. „Az erdő ölén álló kastély, messzire csillogó, dúsan aranyozott tetejével milyen meglepő és megragadó látvány lehetett. Különösen az akkori időkben, amikor a török uralom óta még újra alig épült Egerben és a környéken sem lehetett ehhez joghatót látni. Nem csoda, ha a szerzetesek naplói ismételten úgy írnak róla, mint valami tündérpalotáról. "97 Barkóczy Ferenc püspök egyik legszemélyesebb ügyének tekintette e magán-villa megépítését. Barkóczy távozása után az 1760-as években azonban Eszterházyi Károly püspök lebontatta, ellenezve azt a hedonista életvitelt, melyet elődje folytatott, és amelynek szinte szimbóluma volt ez a pazarul megépített és felszerelt, a felsőtárkányí hegyek erdeiben megbúvó pihenőkastély. 1752-ben egy idős kanonok már korábban idézett levelében szinte előre látta ezt a szomorú véget. Szemrehányóan írt Barkóczynak kicsapongó élete miatt, s megjósolta, hogy utóda engedni fogja, hogy a kastély magától összeomoljon, „melyet oly nagy költséggel építettjei saját hívságos dicsőségére, vagy saját szórakozására s amely esetleg csak ittlétének idejéig jog fennállni. Utódja (...) engedi majd, hogy magától összedőljön, vagy egy kis lázadás esetén is tűzcsóvát vetnek reá ...,’98 Eszterházy Károly egri beiktatása után nem sokkal a Fuorcuntrasti ékességeit el is hordatta, az ajtókat és az ablakokat befalaztatta s rövid idő múlva elbontatta. A szintén nagy műveltségű Eszterházy cselekedetének, rombolásának jelképes ereje volt, hiszen az egyházi és a földesúri hatalom tisztességét és erejét kellett visszaállítania. 29. kép Fra. Johann Lucas Huetten Vázába helyezett virágcsokrok az irgalmas refektórium fatábláiról, 1753 FELHASZNÁLT IRODALOM B. Illés Virág 2005 AFuorcontrasti kastély az 1761. évi inventárium tükrében. In: Archívum = A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. Eger, 57-77. Bél Mátyás 2001 Heves megye ismertetése 1730-1735. (A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8.) Bán Péter (szerk.), Eger, 2001. Megtalálható: https://libraryhungaricana.hu/hu/view/HEVM_Fk_08/?pg=6&layout=s [Letöltve: 2018.09.18.] 92 97 Szmrecsányi 1932.229. 98 Dercsényi-Voit 1969.151.
