Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)

H. Szilasi Ágota: A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély rokokó kertje és amit az ábrázolásokról leolvashatunk

H. SZILASI ÁGOTA megfordult, s csak ennyit mondott: „Rabboni”, ami annyit jelent, mint „Mester”. I7jézus ezt mondta neki: „Engedj! Mégnem mentem föl Atyám­hoz. Inkább menj el testvéreimhez és vidd nekik hírül: Fölmegyek Atyám­hoz és a ti Atyátokhoz, Istenemhez és a ti Istenetekhez." I SMária Magdolna elment, és hírül adta a tanítványok­nak: „Láttam az Urat, s ezt mondta nekem.” „Az ember ősi vágya, hogy éden­­kertjében éljen és ha éppen nem ott él, akkor azt lakókörnyezetében megva­lósítsa.”86 Minden a kertből indul, minden a kertbe tér meg. Kerteket építünk és kerteket rombolunk, kertről kertre élünk, hogy a ká­oszból rendet teremtsünk. A kert a környezetnek az a része, amelyik az embernek a „bensőségessége” azaz a lakhelye és a számára ismeretlen vadon között található. Az emberi kultúra által meghódított és a hatalmán kívül eső idegen környezet határvonala.8 A kertben más időt él az ember, ráérünk figyelni önmagunkra és másokra, a kert az időfelettiség szabad­ságával kecsegtet. A Bibliában is kertet találunk a kezdeteknél és kertet a legvégén. A kert-metafora a Szentírás egészét átfogja, a teremtés Paradicsomi kertjétől, az üdvösségtörténet kezdetétől - hiszen Isten egy kertbe helyezi az embert - egészen az Olajfák hegyéig, majd a Getszemáni kertig, illetve még azon is túl, a Jele­nések könyvéig. A teremtésnél, s a végén, a megváltás fontos ese­ményénél is kertet találunk.88 (jn 19, 38 -42.) 38Ezután az arimátiai József, aki Jézus tanítvá­nya volt - de csak titokban, mert félt a zsidóktól -, megkérte Pilátust, hogy levehesse Jézus testét. Pilátus megengedte neki. Elment tehát, és le­vette Jézus testű. 39 Eljött Nikodémus is, aki először éjszaka ment hozzá, és mirhából és aloéból készült kette­tet hozott, mintegy száz fontnyit. 40Fogták tehát Jézus testét, és leplek­be takarták az illatszerekkel együtt, ahogyan a zsidóknál szokás temetni. 41Azon a helyen, ahol Jézust megfe­szítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem helyeztek. 42Mivel közel volt a sír, a zsidók ünnepi előkészülete miatt ott helyezték el Jézust." A refektóriumi képen a kas­tély előtti franciakért lugasos nimfeon-jában Krisztus és Mária Magdolna alakja mellett látható kút és a mellette sétáló páva is jelkép-erejű: a bőség, a termékenység, itt különösen a hallhatatlan lékek, az örök élet - így - a feltámadás szimbó­lumai. A páva már az ókeresztény művészetben is kedvelt motí­vum volt, ami azon az ókorba visszanyúló elképzelésen alapszik, hogy a húsa nem romlandó. Szent Ágoston által említett legenda is ebbe az irányba mutat, miszerint a páva minden télen elveszti tolláit és tavasszal megtalálja azokat, így az emberi test is elveti a halandóság tolláit és felveszi a hallhatatlanságét Szétterülő pom-23. Noli me tangere! - fatábla az irgalmas refektórium képsorozatából, 1753 restaurálás után (fotó: Lónyainé Nagy Éva) 24. kép Johannes Sadder I ( 1550 -1600): Noli me tangere! 1582-1583 rézmetszet 23,8x20 cm, Metropolitan Museum of Art, New York https://thegolovine.wordpress.com/2016/11/18/new-raphael/ 25. kép lombért Sustris: Noli me tangere! 1548 1560 olaj, vászon 136x196 cm, Palais des beaux arts, Lille https://en.wikipedia.org/wiki/Noli_me_tangere_(Sustris) 86 Fatsar 2008.7. 87 Tarna 2011. 88 Fodor 2005.174. 89

Next

/
Thumbnails
Contents