Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
H. Szilasi Ágota: A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély rokokó kertje és amit az ábrázolásokról leolvashatunk
H. SZILASI ÁGOTA megfordult, s csak ennyit mondott: „Rabboni”, ami annyit jelent, mint „Mester”. I7jézus ezt mondta neki: „Engedj! Mégnem mentem föl Atyámhoz. Inkább menj el testvéreimhez és vidd nekik hírül: Fölmegyek Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, Istenemhez és a ti Istenetekhez." I SMária Magdolna elment, és hírül adta a tanítványoknak: „Láttam az Urat, s ezt mondta nekem.” „Az ember ősi vágya, hogy édenkertjében éljen és ha éppen nem ott él, akkor azt lakókörnyezetében megvalósítsa.”86 Minden a kertből indul, minden a kertbe tér meg. Kerteket építünk és kerteket rombolunk, kertről kertre élünk, hogy a káoszból rendet teremtsünk. A kert a környezetnek az a része, amelyik az embernek a „bensőségessége” azaz a lakhelye és a számára ismeretlen vadon között található. Az emberi kultúra által meghódított és a hatalmán kívül eső idegen környezet határvonala.8 A kertben más időt él az ember, ráérünk figyelni önmagunkra és másokra, a kert az időfelettiség szabadságával kecsegtet. A Bibliában is kertet találunk a kezdeteknél és kertet a legvégén. A kert-metafora a Szentírás egészét átfogja, a teremtés Paradicsomi kertjétől, az üdvösségtörténet kezdetétől - hiszen Isten egy kertbe helyezi az embert - egészen az Olajfák hegyéig, majd a Getszemáni kertig, illetve még azon is túl, a Jelenések könyvéig. A teremtésnél, s a végén, a megváltás fontos eseményénél is kertet találunk.88 (jn 19, 38 -42.) 38Ezután az arimátiai József, aki Jézus tanítványa volt - de csak titokban, mert félt a zsidóktól -, megkérte Pilátust, hogy levehesse Jézus testét. Pilátus megengedte neki. Elment tehát, és levette Jézus testű. 39 Eljött Nikodémus is, aki először éjszaka ment hozzá, és mirhából és aloéból készült kettetet hozott, mintegy száz fontnyit. 40Fogták tehát Jézus testét, és leplekbe takarták az illatszerekkel együtt, ahogyan a zsidóknál szokás temetni. 41Azon a helyen, ahol Jézust megfeszítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem helyeztek. 42Mivel közel volt a sír, a zsidók ünnepi előkészülete miatt ott helyezték el Jézust." A refektóriumi képen a kastély előtti franciakért lugasos nimfeon-jában Krisztus és Mária Magdolna alakja mellett látható kút és a mellette sétáló páva is jelkép-erejű: a bőség, a termékenység, itt különösen a hallhatatlan lékek, az örök élet - így - a feltámadás szimbólumai. A páva már az ókeresztény művészetben is kedvelt motívum volt, ami azon az ókorba visszanyúló elképzelésen alapszik, hogy a húsa nem romlandó. Szent Ágoston által említett legenda is ebbe az irányba mutat, miszerint a páva minden télen elveszti tolláit és tavasszal megtalálja azokat, így az emberi test is elveti a halandóság tolláit és felveszi a hallhatatlanságét Szétterülő pom-23. Noli me tangere! - fatábla az irgalmas refektórium képsorozatából, 1753 restaurálás után (fotó: Lónyainé Nagy Éva) 24. kép Johannes Sadder I ( 1550 -1600): Noli me tangere! 1582-1583 rézmetszet 23,8x20 cm, Metropolitan Museum of Art, New York https://thegolovine.wordpress.com/2016/11/18/new-raphael/ 25. kép lombért Sustris: Noli me tangere! 1548 1560 olaj, vászon 136x196 cm, Palais des beaux arts, Lille https://en.wikipedia.org/wiki/Noli_me_tangere_(Sustris) 86 Fatsar 2008.7. 87 Tarna 2011. 88 Fodor 2005.174. 89
