Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)

H. Szilasi Ágota: A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély rokokó kertje és amit az ábrázolásokról leolvashatunk

ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 4.

Barkóczy kastélykertjének előzményei

A 18. századi katolikus egyház főpapjai között sok kertszerető mecénást találunk. Lippay György prímás (1642-1666) pozsonyi érseki késő reneszánsz pompázatos kertjének emléke a mai napig meghatározza a magyar kertkultúrát.38 39 Lippay János Posoni kert címen megjelent (Nagyszombat 1664) művének ajánló sorai szerint: „AZ emberi ítéletnek meg-feddő sorsát, el-kerüli az, a' ki az egeket, mennyei Kerteknek; és a kerteket, földi egeknek nevezi. Mivel a’ mennyire az alatsonföld, a' magas éggel föltehet: és földi szépségét; az égi ékességgel egyben-vetheti: Ä mint az egek, mennyei Paraditsomnak írégység-nélkül neveztetnek, úgy, Kevéliség-kívül, a kertek, földi egeknek. (...) A mi a mennyekben az egek alkotása; az a földön, a kertek plántálása. (...) Az Egek virágai, a ragyogó ésfénlő csillagok; a kertek csillagai, a sok szép színben öltözött virágok ...439 A pozsonyi érsek kert és a hozzá kapcsolódó értekezés híre bizonyára Egerbe is eljutott, és inspirálólag hatott gróf Erdődy Gábor egri püspökre (1715-1744), Barkóczy elődjére, aki nem csak palotája mellett terveztetett kertet jeles építészével,

Giovanni Battista Carloné- v«/,40hanem ő hozta létre a ma is létező egri Érsekkert elődjét is. Carlone 1712- ben, még Telekessy István püspöksége alatt érkezett Egerbe a Szent Mihály templom átépítési munkálatainak kezdetén. Erdődy Gábor püspökkel 1715-ben kötött szerződést a munkálatok folytatására s ugyan ebben az évben a püspöki palota kiépítésére. 1715-ben kezdődtek meg a palota építésének munkálatai és Erdődy idejében egészen 1732-ig tartottak. A kerti „domus arborum Italicarum ", vagyis az orangeria és a madárház épületeit, sőt a kerti architektúra és plasztika rendezési tervét is Carlone készítette. A kert díszítésével kapcsolatban Stambrechner Simon statuárius neve maradt még fenn, aki 1715 és 1719 között a rezidencia szobordíszeit, az

38 Lippay János: Posoni kéri Virágos kert. Nagyszombat. 1664. In: Stirling 1996.205-302.

39 U.0.211.

40 Giovanni Battista Carlone (? 1682 Eger, 1747) olasz építész és szobrász 1712-től 1747-ig,

haláláig élt Egerben. Erdődy Gábor püspök építésze volt. Nevéhez fűződik számos északkelet-magyarországi kora barokk templom megtervezése. Egerben a volt jezsuita templomot (1717-40) és rendházat, a lebontott püspöki palota egy részét (1716-38), az Irgalmas rendiek kolostorát és kórházát ( 1727 - 28) építette. 1725 körül tervezte meg saját lakóházát (Eger, Széchenyi utca 13.). Több világi rendeltetésű házat emelt. 1731-ben átépítette a város piacára néző, szobrokkal díszített köhidat (lebontották). Tervei szerint épült fel a debreceni piarista Szent Anna-templom (1719 46), valamint a miskolci minorita templom ( 1729-43) és kolostor (1743-73). A debreceni és a miskolci templomban az akkor új típusú csehsüveg-boltozatot alkalmazta. Voit Pál stíluskritikai alapon feltételezte, hogy ő lenne az építésze az edelényi L’Huillier kastélynak is (1727- 1730), ahol felmerült Johann Lucas von Hildebrandt bécsi építész neve is. Építészetére jellemző az itáliai hagyományok ötvözete az északias elemekkel. Kedvelte az új technikai megoldásokat.

1719-es homlokzati címer mellett a kertbe törpéket, faunokat, oszlopokat és más plasztikai műveket faragott.41

A kertről Bél Mátyás 1735-ös ország-leírásában maradt ránk hiteles kép, mely a reneszánsz mintát követő kertművészet nem tűi nagy, de különleges szépségű példája lehetett: „Az épület tehát ilyen díszes, a keleti homlokzaton s a déli oldalon csatlakozó kerttel és a templommal, ami nincs messzebb száz lépés távolságnál, kellemes látványt nyújt a városról. De míg a kúria a keleti homlokzat felől és a déli meg az északi oldalai felől ilyen díszes, hátul (pedig) semmi nem épült, de ahogy az épületen belüli négyszögletű tér három oldalról zárt, úgy a negyedik oldal felől nyitott, és innen legott bejáró nyílik vagy az egzotikus fákhoz a palota déli oldala Jelé, vagy hátra, ahol egy nyitott előcsarnok után a két fal között hét lépés szélességben, egy emelkedőn ismét kert látható, mely kicsiny, de ízléses. Ez a városfalakig húzódik, és mivel magasabb helyen fekszik, hátulról egymagasságúnak látszik a palotával, és sok szépséget s kellemes környezetet nyújt nemcsak a hely tetszetős mivoltával, hanem afácskákkal is, és az ezek között művészi modorban, labirintushoz hasonló változatos alakzatokba rendezett, s a virágágyásokat keretező körülbelül négy láb magas díszcserjék felüdítik a sétálgató püspököt, hiszen sokféle alakra vannak nyírva, és birsalmafák választják el őket. Középen kerek ágyás, amibe virágokból képeket mintáz a váltakozva ültetett bukszus. A kertet egyenes és egyformán nyírt fákkal lezárt sétány keretezi. A kert teljes hosszán út gyanánt kanyarog egy folyamatos utca a változatos alakú virágágyások és a kézzel nyírt alacsony sövények közt."' A hazai kertművészet különleges emléke lehetett a madárház (aviárium), melynek leírása szintén olvasható Bél Mátyásnál.42

A madárház helyére Barkóczy 1758-ban új narancsházat építtet „novum domum orangeriae",43 s valószínűleg ekkor készül Ujházy Ferenc rajza a Carlone-féle épületről, mely rajz sajnos már nem fellelhető, de a Heves megye műemlékeit bemutató kötetben Voit Pál még közli.44

41 Dercsényi- Voit 1969.124., 402. íVlNL HML ÉrsGazd. iratok.

42 „Az északra néző résznél egyenesen a madárház felé fordul a figyelem, mely a kerttel egyforma kiterjedésű, de nem hosszabb, mint szélesebb, fönt csúcsos tetőszerkezettel és dróthálóval bekerítve, és a szögleteket számba véve négy (madár)dúcra és ugyanannyi különálló rekeszre oszlik, hogy a különféle ritka madarak: egyikben gerlék,galambok a másikban, a harmadikban pedigfenyőrigók, gémek, szárcsák és effajta mezei és vízimadarak, s végül a negyedikben vagy középsőben alul fácánok, fölül tengelicék, csízek és effajta apróbb madárkák járkálhassanak és röpködhessenek, és éjszakára vagy a fiókák (költése) miatt meghúzhassák magukat az említett, fallal kerített búvóhelyeken, amik oldalról vannak hozzáépítve. Ámde nemcsak a madaraktól vidám ez a félreeső pihenőhely, hanem a festményektől is, amik az egészében zöld madárházat díszítik és tarkítják a ritka madarak különböző rajzolataival "

43 Dercsényi-Voit 1969.126.

44 Dercsényi-Voit 1969. 127. Először szintén Voit Pál közölte a Régi magyar otthonok című

5. kép Sartory, Josephus Ing: Grundriss der Stadt Erlau. Eger város térképe, 1787 Heves Érs gazd lt 60,58x47 cm MNL HML

80