Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
H. Szilasi Ágota: A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély rokokó kertje és amit az ábrázolásokról leolvashatunk
ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES JOVOJE 4. annak bővítésére és fény tízesének fokozására", miközben „a mesterembereket évek óta nem fizeti ki, sőt kölcsönt présel ki tőlük... '24 Mégis ő volt az első igazán mecénási szerepre vállalkozó főpap Egerben. Mint a legnagyobb vagyonnal és igényekkel rendelkező megrendelő döntő hatást gyakorolt a város és a megye barokk / késő barokk művészetére. Teljességgel azonosult a rokokó felszabadult, életigenlő játékosságával, tündöklő, könynyed bájával, ami pompakedvelő, hedonisztikus életvitelében is megmutatkozott. Azonban a művek többségükben import művek voltak. Az igény, mely létrejöttüket megteremtette, nem engedhette meg, hogy provinciális, kézműves szintű alkotások keletkezzenek. A hatalom, a hit erejének felmutatására, a hívek ismételt megnyerésére s rekatolizálásuk reményében az elérhető legjobb kellett, s természetesen a külföldi minták alapján Róma, Bécs, Wurzburg vagy éppen Pozsony... volt tehát a mérce. Püspöksége idején megtelepedtek a városban a külföldről idevándorló szobrászok, festők, iparművészek (például a Vármegyeháza építkezéseikor a würzburgi érseki rezidencia fiatal kovácsmestere, a közép-európai rokokó egyik remekét, a megyeháza díszkapuit megalkotó Fazola Henrik, vagy Carlo Adami lugánóból származó szobrász, kőfaragó, akit a felsőtárkányi Fuorcontrasti kastéllyal is kapcsolatba hoznak25). Vagy megbízásaikat teljesítve távoztak a mesterek, de európai mércével mérhető műveket hagytak maguk után (építészként Mattias Gerl - Vármegyeháza, Johann Ignatz Gerl - megyei börtön és a Líceum első tervezője). Ebbe a körbe a szinte független, széles európai rendi kapcsolatokkal rendelkező szerzetesrendek is bekapcsolódtak, amelyek építkezései (pl.: a szerviták, vagy a trinitáriusok és minoriták temploma Kilián Ignaz Dientzenhofer tervei alapján) Barkóczy patronátusa alatt álltak. Ám mindehhez elmélyült vallásosság s a személyiség tisztelete társult. Barkóczy kegyes cselekedetei közé tartozott a középkori karthauzi barátok elhagyott kolostorának újjáépítése a Segedelem-völgyben (Vallis Auxilii), a Fuorcontrasti közelében, melyet a nazarénusoknak engedett át. A korabeli feljegyzések szerint a völgy bejáratánál Krisztus Keresztútját ábrázoló kőstációk voltak láthatók. A nazarénus remeteségben Barkóczy fenntartott magának néhány olyan szobát, amelynek jámbor feliratai, vanitas képei26 a mennyei és a végső dolgokról való elmélkedésre, önmagával való számvetésre ösztönözték.27 Nem csak maga támogatta a képzőművészeteket, hanem udvartartásának magas rangú papjait - Püspöky Andrást, Androvics Miklóst... - is arra sarkallta, hogy mecénási tevékenységükkel gyarapítsák az egyházmegyét, s templomainak javait. 24 Dercsényi-Voit 1969.151.; Barkóczy az „idegenekkel jelépíttetett Fuorcontrastit a város ládájából erőszakkal kölcsön vett és soha vissza nem Jizetett 8000 aranyból emeltette.''A helyi mesterek es a városlakók ellenszenvét váltotta ki ez a gőgös viselkedés. Dercsényi-Voit 1969.153. 25 Dercsényi-Voit 1969.306. 26 A íelsőtárkányi templom szentélyében ma is látható az egyik meditációs kép, mely valószínűleg a nazarénus kolostorból származik. Párdarabja az egri Érseki Idtogatóközpontban van kiállítva (olaj, vászon 76,4x38,4 cm). Mindkettőt Johann Lucas Eluetter készítette az 1750-es években. A semleges háttér előtt megjelenő feszület elgyötört, vérző testű Krisztusa a barokk művészet vanitas szimbólumainak egész sorával (lepergett homokóra, hervadó virágcsokor, gyümölcsök, ékszerek, pénz, kihunyt gyertya, könyvön és kottalapon koponya, melynek az. egyik fele még életteli, a másik csak csont) kiegészítve idézi föl az elillanó földi élet múlandóságát. Lengyei. 1993.27.44. kép.; Lipp 2015.113 114. 27 Dercsényi-Voit 1969. 151. 3. kép Androvics Miklós által építtetett városi palota (Kispréposti palota, Eger, Kossuth Lajos utca 4.), 1758 (fotó: Ágoston Ottóné) A diadalmas egyház szellemisége és hatalma a 18. század közepén különösen kedvezett annak, hogy tekintélyüket és hatalmukat a főpapi székbe kerülő főurak ne csak templomok építésével, hanem udvartartásuk pompázatosabbá tételével, „hódolatra késztetőfényespaloták'528 építésével is kifejezzék. így Barkóczy fényűző élete sem csak a püspöki palotára s az egyházi szertartásokra korlátozódott, hanem a szórakozáshoz, mulatozáshoz, a kikapcsolódáshoz is helyet biztosító, kertel övezett mulatópalotára is. A szerviták házi története 1747 májusában jegyezte fel, hogy az alig két éve beiktatott püspök már népes vendégsereget fogadott ott. Leggyakoribb látogatói - főleg a nyári időszakban, amikor hivatali ügyeit is innen intézte - papjai és szerzetesei voltak, s rajtuk kívül rokonai, nővérei: gróf Szirmay Tamásné Barkóczy Klára és gróf Széchényi Antalné Barkóczy Zsuzsanna, valamint fitestvérei : gróf Barkóczy Imre és grófBarkóczy János voltak, akik családtagjaikkal együtt gyakran megfordultak itt, például névnapi „nagy ünneplő tisztelgések” közepette.29 Egy-egy neves vendég érkezésekor azonban a Fuorcontrasti teljes pompájába öltözött. A kastély legelőkelőbb vendége Paul Gallucio marquis de Chteauneuf et de l'Hospitál francia kö-28 Szmrecsányi 1932.221. 29 Szmrecsányi 1937.67. szerzetesi naplókra hivatkozva.
