Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)

H. Szilasi Ágota: A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély rokokó kertje és amit az ábrázolásokról leolvashatunk

ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES JOVOJE 4. annak bővítésére és fény tízesének fokozására", miközben „a mesterem­bereket évek óta nem fizeti ki, sőt kölcsönt présel ki tőlük... '24 Mégis ő volt az első igazán mecénási szerepre vállalkozó fő­pap Egerben. Mint a legnagyobb vagyonnal és igényekkel ren­delkező megrendelő döntő hatást gyakorolt a város és a megye barokk / késő barokk művészetére. Teljességgel azonosult a rokokó felszabadult, életigenlő játékosságával, tündöklő, köny­­nyed bájával, ami pompakedvelő, hedonisztikus életvitelében is megmutatkozott. Azonban a művek többségükben import művek voltak. Az igény, mely létrejöttüket megteremtette, nem engedhette meg, hogy provinciális, kézműves szintű alkotások keletkezzenek. A hatalom, a hit erejének felmutatására, a hívek ismételt megnyerésére s rekatolizálásuk reményében az elér­hető legjobb kellett, s természetesen a külföldi minták alapján Róma, Bécs, Wurzburg vagy éppen Pozsony... volt tehát a mérce. Püspöksége idején megtelepedtek a városban a kül­földről idevándorló szobrászok, festők, iparművészek (például a Vármegyeháza építkezéseikor a würzburgi érseki rezidencia fiatal kovácsmestere, a közép-európai rokokó egyik remekét, a megyeháza díszkapuit megalkotó Fazola Henrik, vagy Carlo Adami lugánóból származó szobrász, kőfaragó, akit a felsőtár­­kányi Fuorcontrasti kastéllyal is kapcsolatba hoznak25). Vagy megbízásaikat teljesítve távoztak a mesterek, de európai mércé­vel mérhető műveket hagytak maguk után (építészként Mattias Gerl - Vármegyeháza, Johann Ignatz Gerl - megyei börtön és a Líceum első tervezője). Ebbe a körbe a szinte független, széles európai rendi kapcsolatokkal rendelkező szerzetesrendek is bekapcsolódtak, amelyek építkezései (pl.: a szerviták, vagy a trinitáriusok és minoriták temploma Kilián Ignaz Dientzenhofer tervei alapján) Barkóczy patronátusa alatt álltak. Ám mindehhez elmélyült vallásosság s a személyiség tiszte­lete társult. Barkóczy kegyes cselekedetei közé tartozott a kö­zépkori karthauzi barátok elhagyott kolostorának újjáépítése a Segedelem-völgyben (Vallis Auxilii), a Fuorcontrasti közelé­ben, melyet a nazarénusoknak engedett át. A korabeli feljegy­zések szerint a völgy bejáratánál Krisztus Keresztútját ábrázoló kőstációk voltak láthatók. A nazarénus remeteségben Barkóczy fenntartott magának néhány olyan szobát, amelynek jámbor fel­iratai, vanitas képei26 a mennyei és a végső dolgokról való elmél­kedésre, önmagával való számvetésre ösztönözték.27 Nem csak maga támogatta a képzőművészeteket, hanem ud­vartartásának magas rangú papjait - Püspöky Andrást, Androvics Miklóst... - is arra sarkallta, hogy mecénási tevékenységükkel gyarapítsák az egyházmegyét, s templomainak javait. 24 Dercsényi-Voit 1969.151.; Barkóczy az „idegenekkel jelépíttetett Fuorcontrastit a város ládájá­ból erőszakkal kölcsön vett és soha vissza nem Jizetett 8000 aranyból emeltette.''A helyi mesterek es a városlakók ellenszenvét váltotta ki ez a gőgös viselkedés. Dercsényi-Voit 1969.153. 25 Dercsényi-Voit 1969.306. 26 A íelsőtárkányi templom szentélyében ma is látható az egyik meditációs kép, mely valószínű­leg a nazarénus kolostorból származik. Párdarabja az egri Érseki Idtogatóközpontban van kiállítva (olaj, vászon 76,4x38,4 cm). Mindkettőt Johann Lucas Eluetter készítette az 1750-es években. A semleges háttér előtt megjelenő feszület elgyötört, vérző testű Krisztusa a barokk művészet vanitas szimbólumainak egész sorával (lepergett homokóra, hervadó virágcsokor, gyümölcsök, ékszerek, pénz, kihunyt gyertya, könyvön és kottalapon koponya, melynek az. egyik fele még életteli, a másik csak csont) kiegészítve idézi föl az elillanó földi élet múlandósá­gát. Lengyei. 1993.27.44. kép.; Lipp 2015.113 114. 27 Dercsényi-Voit 1969. 151. 3. kép Androvics Miklós által építtetett városi palota (Kispréposti palota, Eger, Kossuth Lajos utca 4.), 1758 (fotó: Ágoston Ottóné) A diadalmas egyház szellemisége és hatalma a 18. század köze­pén különösen kedvezett annak, hogy tekintélyüket és hatalmu­kat a főpapi székbe kerülő főurak ne csak templomok építésével, hanem udvartartásuk pompázatosabbá tételével, „hódolatra kész­tetőfényespaloták'528 építésével is kifejezzék. így Barkóczy fényűző élete sem csak a püspöki palotára s az egyházi szertartásokra kor­látozódott, hanem a szórakozáshoz, mulatozáshoz, a kikapcso­lódáshoz is helyet biztosító, kertel övezett mulatópalotára is. A szerviták házi története 1747 májusában jegyezte fel, hogy az alig két éve beiktatott püspök már népes vendégsereget fogadott ott. Leggyakoribb látogatói - főleg a nyári időszakban, amikor hivatali ügyeit is innen intézte - papjai és szerzetesei voltak, s rajtuk kívül rokonai, nővérei: gróf Szirmay Tamásné Barkóczy Klára és gróf Széchényi Antalné Barkóczy Zsuzsanna, valamint fitestvérei : gróf Barkóczy Imre és grófBarkóczy János voltak, akik családtagjaikkal együtt gyakran megfordultak itt, például névnapi „nagy ünneplő tisztelgések” közepette.29 Egy-egy neves vendég érkezésekor azonban a Fuorcontrasti teljes pompájába öltözött. A kastély legelőkelőbb vendége Paul Gallucio marquis de Chteauneuf et de l'Hospitál francia kö-28 Szmrecsányi 1932.221. 29 Szmrecsányi 1937.67. szerzetesi naplókra hivatkozva.

Next

/
Thumbnails
Contents