Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)

B. Gál Edit: A gyöngyösi Orczy-kert - Veteményeskerttől a díszkertig

B. GAL EDIT

„díszletet” maga a kastély szolgáltatta. A park területének északi részére az 1980-as években szolgáltató házakat, az egykori gazdasági kert, majd kertészet helyére pedig óvodát építettek.

Ezen építkezésekkel a kert területe 2,5 hektárra szűkült. 2000-ben elkezdődött a műemléki együttes felújítása. Első lépésként a kert régészeti feltárása történt meg, mely egybecsengett a történeti dokumentumokban fellelhető adatokkal.21

A kert revitalizációjánk előkészítéseként felmérték a park dendrológiai állományát, ami a későbbi kertépítészeti munka alapját biztosította.22 A felmérésből rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a fásszárú növények 57 fajának 330 egyede élt akkor a területen. (A felvett listát lásd a függelékben)

A kastélypark felújításakor „angolkert” típusú revítalizáció jöhetett csak szóba. Ez a környezettel tökéletesen harmonizáló megoldás a már védett természetvédelmi értékek további sorsa szempontjából is ideális volt. ( 12a-b. kép) A kastélypark tervezésének fő szakmai szempontjai a következők voltak: a meglévő természetvédelmi értékek óvása, kezelése, a meglévő növény- és állatfajok fajszámának növelése, ezek megismertetése. A revítalizáció első lépéseként megkezdődött a kertet egykor övező nyugati kerítésfal visszaállítása, a Gyöngyösön használt hagyományos építőanyagból, az un. farkasmályi kőből. Ezzel ismét kialakulhatott az egykor jellemző mikroklíma.

21 Simon 2005a. 70.

22 Földessy 2005.75-90.

67

12 a-b. kép A közel 190 éves törökmogyoró.....a kert északi részén lévő tiszafa (fotó: Babocsay Gergely)