Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Pataki Katalin: Források, kutak, falak - A hatvani kapucinusok kolostor kertjének nyomai
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 4. zik: A templomot és kolostort körülvevő, falon belül található kert feltehetően díszkert volt (nincs külön megnevezése). A legfelső szint alatt fekvő, körülkerített területen a domboldalból pince nyílt, ehhez csatlakozott a konyhakert (Küchel garten), a mögöttük emelkedő domboldalon volt a szőlős (Weingarten) és az ahhoz csatlakozó faiskola (Baum garten), végül a képen már szintén körülkerített erdő ( Wäldl). II. József és a kolostorfeloszlatások időszaka Jóllehet a budai kolostort - számos más kapucinus rendházzal ellentétben - II. József nem oszlatta fel, a Corvin tér területén lévő konyhakertet 1787-ben elvette a rendháztól. A templomtól jobbra és balra található kertfalat még ugyanebben az évben lebontották, és vele együtt megszűnt az 1738-as pestis emlékét idéző Szent Sebestyén kápolna is.53 A pécsi kapucinus kolostor épülete és kertje a rendház feloszlatása után az irgalmas rend birtokába került. Az irgalmasok 1795-ben szabadon választhattak a pécsi feloszlatott kolostorépületek közül és Riediger Máté pozsonyi perjel kifejezetten a körülkerített kert előnyeit hozta fel a kapucinus zárda melletti legfőbb érvként, mivel az a betegek gyógyulását és a kórház élelmiszerellátását is egyaránt segíthette, a kert végében folyó patak pedig a megfelelő vízellátást biztosította.34 A hatvani kolostorban 1787. április 4-én jelentek meg a feloszlató biztosok. A lőrinci sóhivatal 1787 decemberében kapott helytartótanácsi utasításnak engedelmeskedve árverésre bocsátotta a kert bérletét, amelyet az uradalmi tiszttartó (Hofrichter), Stephanus Tományi évi 41 forintért kapott meg. A kert bérbeadásáról a pesti kerületi adminisztratúra 1788. április 30-án kelt levelében tájékoztatta a Helytartótanács Egyházügyi bizottságát, amelyhez mellékelte a bérleti szerződés egy példányát is. A szerződés pontjaiból kiderül, hogy a bérlő a fizetendő kamatok (Pachtzinsen) mellett magára vállalta az épület és a templom felügyeletét is, így az az egyébként szükséges épületgondnok bérét, amely havonta 9, évente 108 forintot tett volna ki, szintén megspórolta a Vallásalap. A szerződést három évre kötötték, azzal a kitétellel, hogy amennyiben a kolostor vagy templom új funkciót kap és emiatt nem lesz többé szükség felügyeletre, a bérlő az épületben kapott ingyenes lakásra tovább nem tarthat igényt. Ha az új funkció miatt a kertre is szükség lenne, a szerződés érvényét veszti. A bérlőnek évente két részletben kellett megfizetnie a bérleti díjat. Továbbá nem volt szabad a kertben bort és sört árusítania - mint az más nyilvános kertekben {öffentliche garten) megesett. Effajta tevékenységet csak a földesúr és a lőrinci sóhivatal engedélyével űzhetett, és akkor is csak a sör-, illetve borkimérés cégérének kiakasztása nélkül. A bérlő köteles volt mindent rendben tartani és ha az épület felügyeletét egyedül nem tudta biztosítani, akkor azzal meg kellett bíznia valakit, aki helyettesítette. Ha károkat észlelt, azt azonnal jelentenie kellett a lőrinci sóhivatalnak. A rendelkezés szerint a kertet csak egy évre adták bérbe, de aki az első árveréskor a legtöbbet 53 Sisa 2005.154.; Budai Kapucinus 2016.14. 54 Schick 1912.17 ajánlotta érte, az az eredetileg kialkudott áron vehette bérbe a további évekre is, ha a bérleti idő lejártakor jó állapotban adta vissza.53 Az egyházügyi bizottság 1788. május 24-én tartott ülésén jóváhagyta a bérbeadást és a szerződésben írottakat.56 Joseph Thalherr, udvari kamarai építész által készített 1796- os tervrajzai alapján a kolostorépületet sóházzá építették át. Földszinti helyiségeiben a hivatal tisztjei, azaz a mázsálómester (Salzwäger), az ellenőr (Controlor) és a sóhivatali bevételező (Einnehmer) számára alakítottak ki lakásokat. A kolostornégyszög belső udvarát, a gazdasági épületek által körülfogott udvart és a gyümölcsös területét ugyancsak a hivatalnokok között osztották szét.5' Összegzés Annak ellenére, hogy a hivatalos regulák szerint a kapucinusok nem rendelkezhettek földbirtokkal, a kolostoralapításokkor olyan méretű telek kiválasztására törekedtek, amely a kolostor körül haszonkert(ek) létrehozását is lehetővé tette. Az így megszerzett területet, amíg be nem építették, elsősorban konyhakertként hasznosítottak, de a virágoskert kialakítása is állandó visszatérő eleme volt a megtelepedés kezdeti fázisának. A kolostorépítés előrehaladtával a kert különböző fukciójú - a terület természeti adottságaitól is függő - egységekre különült el, ezek fallal való körülvétele és egymástól való elválasztása rendszerint a kolostor alapítása utáni második-harmadik évtizedre valósult meg. A kolostorok kertészei néhány évente új kolostorba kerültek, ezáltal különféle természeti adottságokkal bíró környezetben kialakított kertek gondozásában szerezhettek tapasztalatot. A botanikai-kertészeti tudásukra és a növényfajok kolostorok közötti közvetítésében játszott szerepükre vonatkozó információk sajnos nem állnak rendelkezésünkre, de feltételezhető, hogy gyakori költözéseik révén gazdag tapasztalati tudással rendelkeztek. A gyümölcsösök kialakításának valószínűleg külön szakértője volt a renden belül, aki a szerzetes atyák és nem a laikus testvérek közül került ki, ezáltal a kor botanikai-kertészeti irodalmához, intellektuális kapcsolatrendszereihez is könnyebben hozzáférhetett. A kertekben kialakított kutak, amelyek helyének kijelölése gyakran már a telek kiválasztásakor megtörténet, mind a kertek, mind a kolostor háztartásának vízellátását biztosították, és a kert öntözése mellett a kolostor higiéniai viszonyainak is (mosás, főzés, tisztálkodás) alapvető előfeltételét jelentették. Mivel a kapucinus kolostorok kertjei különféle természeti adottságokkal rendelkező területeken jöttek létre, a rendi mintákat nem annyira a kertek formai kialakításában vagy növényállományában érdemes keresnünk, hanem az adaptivitás képességében és gyakorlataiban. A primer források további, szisztematikus feltárása a szerzetesrend kertkialakítási sratégiáinak, a kolostor és környezete közötti (pl. kolostori és uradalmi kertek) kölcsönhatásainak alaposabb vizsgálatát tenné lehetővé. 55 MNL OL C 72 F 539. p. 14. 56 MNL OL C 72 F 539. p. 15. 57 MNLOLT621195/34. 54
