Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)

Somoskői Viktor: Vadaskertek a középkori Magyarországon

SOMOSKOI VIKTOR a mi hálósainké volt,”54 Akárcsak Károly Róbert, aki 1323-ban a Nyitra megyei Tomach nevű birtokok egy részét nevezi a királyi hálóvivők (retium latorum) tulajdonának.55 (3. kép) követe, Ludovicus Fabianus írja Estei Hippolitnak, Hogy Bakócz Tamás szívesen venné, ha neki két pár indiai tyúkot küldene.45 A ritka és különleges állatok ajándékozására már az Ár­pád-kortól találunk példát. II. András I. István szerb királynak állatokkal, köztük „szaracén bivalyokkal” kedveskedik,46 míg III. Béla Esztergomnál I. Frigyes német-római császárnak drága ajándékokkal megrakott tevéket ajándékozott.4 A teve Mátyás kertjeit is gazdagította, aki 1485-ben bécsi bevonulá­sakor 24 példányt is felvonultat ebből az akkor igen egzotikus­nak számító állatból,48 melyeket a török szultánból kapott aján­dékba.49 Továbbá 1519-ben, az akkor Egerben tartózkodó Estei Hippolit le akarja festetni azokat a tevéket, amiket Zsigmond len­gyel király juttatott el a számára.50 A vadbefogás Egy vadaskertbe úgy kerülhe­tett be a vad, hogy már erede­tileg a területen volt, és annak körülzárása után bennmaradt. Azonban előfordulhatott olyan eset is, hogy a létesít­mény úgy volt kialakítva, hogy a vad még beugorhatott, de onnan kimenni már nem tu­dott. Ilyen, úgynevezett vad­beugrókat feltételez Garády Sándor a buda-nyéki vadas­kertben is, melynek feltárt fala egy helyen belül 2,5 m, az ellentétes (külső) oldalon pedig mindössze 1 m magas.51 De léteztek a vadaskertektől független vadbefogó berende­zések is. Egy 1471-ben kelt oklevél szól a Polyanán, a Blagay család horvátországi birtokán történt esetről, mely szerint a tet­tesek hatvan ilyen vadbefogót tönkretettek és ezekből két szar­vasbikát, illetve két szarvastehenet kifogtak és elvittek.52 Továbbá tudunk egy vadászati szervezetről, amely a hálóval történő befogást végezte az uralkodó részére. IV Béla 1267-ben Udvarc nevű, Vág-menti birtokát adja a királyi hálósoknak (reti­­feri, halous).53 1282-ben IV László is megemlíti ezt a szervezetet, mikor a Nyitra megyei Sygarth földről írja, hogy az „valamikor 45 I/o. 46 Pauler 1899.47-48. 47 Monumenta Garmaniae Historica 1869.171-172. vő. Ili. Béla emlékezete. 1981.78. 48 Teleki 1857.282-284. 49 Bai.ogh 1966.97. 50 Zolnay 1971.223. 51 Garády 1931.142. 52 Hazai okmánytár 1891.383. 53 Hazai oklevéítár 1234 1536 1879.51 52. Vadaskertek megnevezése Forrásaink rendeltetésük szerint, a megnevezésükben is megkü­lönböztetik a különféle vadas­kerteket. A vadászat céljait szol­gáló kertre jellemzően a „(h) ortus ferrarum”,56 vagy a „(h) ortus bestiarum”5' míg a kasté­lyok körüli kisebb vadasra a „fe­­rarium”38 kifejezést használják. „Vivarium”-nak általában azt a kisebb elkerített területet ne­vezték, amelyben jellemzően egzotikus vadfajokat és mada­rakat tartottak.59 Ez alapvetően egyfajta szerényebb állatkert szerepét töltötte be, de a szó tágabb értelmében gyakran va­daskertet is jelölhetett.60 Arra is találunk példát, hogy a két kife­jezés közösen, „ferarum viaria” alakban jelenik meg.61 A „leporarium” volt haszná­latban a nyulak tenyésztésére szolgáló zárt tér megnevezésé­re,62 illetve tarthattak vadakat a „pomarium”-nak nevezett gyü­mölcsöskertben is.63 Árulkodó helynevek Egyes helynevekből is követ­keztethetünk efféle kertek létére az adott területen, ám ezek nem mindig egyértelmű utalások. Ilyen például Zsigmond király kedvelt vadászóhelye Kis-Magyaron, melyet már 1390- ben Vadkertként említenek.64 Szintén régre nyúlik vissza a Zala megyei, a mai Zalabér község területén található Vadkert (Vodkerth) múltja, melyet 1393-ben említ egy, a vasvári kápta­lan által kiadott oklevél.65 A Vadkert, mint helynév, több alkalommal is előfordul a korabeli oklevelekben. Az Arad megyei Vadkertet egy 1347- es oklevél szerint, még Szent László király és Lambert herceg 54 Hazai okmánytár 1891.21. 55 Anjou-kori Oklevéltár VII. 1991. 167 168. 56 CD V. 1.1829.199. vö. A magyarországi középkori latinság szótára IV. 1993.284. 57 Hazai okmánytár 1891.33. 58 Gyula város oklevéltára 1313-1800 1938.90. vö. A magyarországi középkori latinság szótára IV. 1993.50-51. 59 Pinály 1884. (latin.oszk.hu/cgi-bin3/index.cgi) 60 Balogh 1966.161. 61 Uo. 225. 62 Finály 1884. (latin.oszk.hu/cgi-bin3/inclex.cgi) 63 Bartal[1984] 64 Molnár 1985.570. 65 Zsigmondkori oklevéítár I. 1951.291. 3. kép Hálóval történő vadbeíbgás a Tamásfalvi család címerén (1415) 37

Next

/
Thumbnails
Contents