Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Somoskői Viktor: Vadaskertek a középkori Magyarországon
SOMOSKŐI VIKTOR Már Walahfried Strabo Benedek-rendi szerzetes is a következőképpen magasztalja Jámbor Lajost és annak aacheni kertjét: „Te, nagy király, uradalmad Paradicsomában élő népeidnek pompás kőtemplomokat emelsz... ezt atyád hagyta reád örökül. {...) A katedrális ablakán át csodálatos díszes kertre látni, zöld rétek látszanak, patakok csobogása hallik be a székesegyház áhítatosfalai közé. Itt szelíd és vad állatok játszadoznak, szarvasmarhák, szarvasokkal, zergék a félénk dámvadakkal. Amikor pedig óhajtod, boldogan felszökellnek az oroszlánok, a medve, a véreb, a párduc, a farkas, a hiúz, az elefántok-, az orrszarvú, a tigris és a szelíd kígyók. (...) Majd szétoszlanak és mindegyik állat békésen legelészik a marháknak és juhoknak legelőin. Az Ég madarai pedig a legmagasabb tölgyfa csúcsán, teli szívvel a legédesebb dalokat zengik... 1 Az édenkert hasonló megjelenítésére hazai példát is találunk. 1483-ban Bartolommeo de Maraschi, pápai követ Mátyás visegrádi udvarát ugyancsak „földi paradicsomnak” mondja,11 12 13 míg 1536-ban Oláh Miklós Hungáriája írja le, hogy e csoda láttán egy ízben a szultán követét „akkora csodálat és bámulat döbbentette meg, hogy elfelejtette egész követi megbízatását. 3 Ily módon a korszakban a vadaskert az „Isten kegyelméből” való uralkodás és a földön megvalósult mennyei idill fontos szimbólumává válik. Talán nem mellékes, hogy a perzsa eredetű „paradicsom” szó (pairidaeza) királyi, fallal körülvett kertet, főúri vadaskertet, parkot is jelentett.11 12 13 141. kép A vadaskertek típusai Rendeltetésük szerint Csőre Pál a következő típusait sorolja fel a vadaskerteknek: vadászóhely, várkert, kolostorkert és mulatókért.15 Ezen létesítményeket azonban asszerint is osztályozhatjuk, hogy mesterséges vagy természetes határvonallal rendelkeztek-e. A zólyomi vadaskertről írja egy 1263-ból származó oklevél, hogy az két árok között terült el.16 A buda-nyéki vadasról Garády Sándor feltárásai nyomán tudjuk, hogy kőfalak vették körül,17 míg a várkertek esetében erre a célra a sikátornak is nevezett várárkok szolgáltak.18 Ugyanakkor a sziget, mint természetes határokkal rendelkező vadaskert, már a Karoling birodalomban is ismeretes. Ilyen volt a Rajna egyik szigete, a mai Mainz és Ingelheim között.19 Zolnay László a Csepel-szigeti vadast is egy kiterjedt vadaskertnek tekinti,20 Csőre Pál pedig vadaskertet feltételez a Helemba-szigeten is, ahol érseki nyaraló állott és gyümölcsöskert díszlett.21 Más kutatók szerint, utóbbit a Nyugat-Európában jellemző, vadakat is magába foglaló kolostorkertnek lehet tekinteni, akárcsak a budai Nyulak szigetét.22 11 The “De imagine Tetria ofWalahfrid Strabo 1991.118-139.; magyar fordítás: Zolnay L. 1971.120. 12 Balogh 1966.224. 13 Oláh 2003. (mek.nii£hu/06000/06072/html/gmolah0003.html) 14 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1976.98. 15 Csőre 1997.12-13. 16 Magyar erdészeti oklevéltár 1.1896.38. 17 Garády 1931.221 -225. 18 Zolnay 1971.138. 19 Corpus Chronicorum Flandriáé 1841.11. 20 Zolnay L. 1971.124. 21 Csőre 1997.17. 22 Rapaics 1940.32. A vadaskertek berendezései Miként a korszak vadaskertjei funkciójukat tekintve többfélék lehettek, úgy azok kialakítását is más-más elvárások szabták meg. A kert építészeti, növényzeti, sőt állati elemeinek különböző rendszerben kellett összeilleszkednie például egy kolostorkert és egy díszkert esetében. Azonban még a világi kézen lévő vadaskertekben is gyakran felbukkannak a kísebb-nagyobb egyházi intézmények. Milánó kapui előtt terült el a Sforza család hatalmas vadaskertje, ahol egy dombon kápolnát és kis zárdát emelt a birtokos, amelyben egy remete élt.23 Oláh Miklós a következőket írja Mátyás király nyéki vadaskertjének környékéről: „Fentebb Szent Pál erdős hegye látszik, mely egykor a pálos barátok kolostoráról és az első remete, Szent Pál testének ereklyéjéről volt híres."14 Petrus de Crescentiis bolognai városi tanácsos és tudós volt a 14. század jelentős kertészeti írója, aki nagy gazdasági munkájában részletesen foglalkozik a királyi kertekkel. Kora példái és elvárásai nyomán írja, hogy „a királyi kert terjedelme legalább húsz holdnyi legyen, s magas kőfal kerítse. Északi felébe ligetet ültessenek, s a fák alatt állatokat tartsanak. A királyi kert déli oldalán szép villa épüljön, ahol a király és a királyné mulatozhasson, ha szórakozni akar. Legyen a kertben halastó, s a villa közelében madaras madárházakkal. A kert más részében is legyen liget állatokkal.”25 Látszólag ezeknek a követelményeknek eleget tett a budai királyi kert, melyről Bonfini a következőket írja: „Mindjárt a vár alatt a völgyben kies nagy kert van és egy márványból épült villa. Ennek előcsarnokát mozaik-kockás, berakásos oszlopok veszik körül, melyek érckandelábereket tartanak. A villa bejárata diadalkaput formáz; az ebédlő és a hálószoba mennyezetei és ablakai oly bámulatosak, hogy az ókor pompáját megközelítik. A kertre néző részen oszlopcsarnok épült. A kertben sűrűn ültetett fák között útvesztő van kiképezve. Madárkertek idegen és honi madarak számára, melyeket dróthálók tartanak fogva. E madárkertekben bokrok, gyümölcsfák vannak és liget, továbbá rendben beültetett különböző fákkal szegélyezett tornác. Van fedett folyosó, füves térség, köves utak és halasmedencék.”11'' A fentiekből láthatjuk, hogy a vadasokban és madarasokban egyaránt létesítettek ligeteket, melyeket tévelygőkkel és halastavakkal tarkították. Ilyen halastavakról tesz említést Bonfini a visegrádi vadaskert esetében is.27 A ligetek növényvilágáról csupán Taurinus István gyulafehérvári kanonok és történetíró tesz említést. Mint írja: „ ...a királyi nyúlások illatosak a virágtól, a kertekben gyengéd virágú sáfrány nő."1* A villát általában a kertfalon kívül építették. Miként Garády Sándor a nyéki vadaskert feltárója írja: ,A vadászkastélynak mind Bonfmi mind Oláh leírása szerint a vadaskert falához kellett csatlakozni, még pedig a vadaskerten kívül. Belül azért nem lehetett, mert gr. Lamberg Kristófnak, I. Ferdinánd király magyar fővadászmesterének 23 Balogh 1966.97. 24 Oláh 2003. (mek.nii£hu/06000/06072/html/gmolah0003.html) 25 Crescentiis 1478. (reader.digitale-sammlungen.de/de/fsl/object/display/ bsbl 1302965_00001.html) vö. Rapaics 1940. (mek.oszLhu/06300/06313/06313.pdf) 26 Bonfini 1995. (www.balassikiado.hu/BB/netre/html/bonfini.html) 27 Uo. 28 Rapaics 1940.46. 35
