Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Grynaeus András: Hogyan ismerhető meg az egykori korok növényzete? A növényzetrekonstrukció lehetőségei
GRYNAEUS ANDRÁS Bche 51.6 % Weide 1.9% Holunder 2.0% Tanne 6.2% Fichte 1,1% Hasel 14,8 % Erle 4.0% Kiefer 1,6% Ahorn 3,7 % Buche 2,6% Esche 4,6 % Eibe 3.1 % übnge Holzer 2,7% 6. kép Haithabu növénymaradványainak faj-spektruma (a fafajok magyar nevei: Eiche: tölgy, Weide: fäz, Holunder: bodza, Tanne: jegenyefenyő, Fichte: lucfenyő, Hasel: mogyoró, Erle: éger, Keifen erdei fenyő, Ahorn: juhar, Buche: bükk, Esche: kőris, Eibe: tiszafa, übrige Hölzer: egyéb fafajok) - Eckstein 1977.113 Rest = Esche, Walnuß, Rosen, Hartriegel. Mistel. Efeu, Schneeball, Buchsbaum, Edelkastanie, Ulme Rest = Fichte, Eibe, Esche, Kernobstgewächse. Holunder, Walnuß, Faulbaum. Buchsbaum, Steinobstgewächse, Kiefer 7. kép Duisburg két középkori lelőhelyén talált növénymaradványok fâj-spektruma (a talajok magyar nevei: Weide: fäz, Buche: bükk, I lasel: mogyoró, Eiche: tölgy, Hainbuche: gyertyán, Erle: éger, Pappel: nyár, Holunder: bodza, Kernobstgewächse: csonthéjasok, Rest: egyéb; 'l'anne: jcgenyefényő) - Tegtmf.ier lixii. 10E jelenséget lehetett megfigyelni a székelyderzsi, jelenleg unitárius templom tetőszerkezetének anyagában is.7 * 15 Ezek a példák jól szemléltetik, hogy a régészeti (művészettörténeti) közegből előkerült botanikai adatok helyhez kötése nem is biztos, hogy egyszerű feladat. A magmaradványok feldolgozása további járulékos információkhoz juttathatnak minket. Ugyanis az identifikáláson, azaz a botanikai név meghatározásán túl „antropogén kategóriákba” (gabona-, rost-, festő-növény gabonapótlék) is besorolhatjuk őket, ezzel a felhasználás módját, és közvetve a gazdasági működését az egykori emberek életmódját ismerhetjük meg.16 A pallinológiai vizsgálat által feltárt információk főként hosszabb távot figyelve adnak értékes ismereteket. Ha az egyes élőhely típusok arányának változását figyeljük, akkor a történelemi események, az ember beavatkozásának a nyomait 15 Botár GrynalujsA. Tóth 2013. 16 Gyulai 2011.; Gyulai 2001. észlelhetjük. Ennek tankönyvi példája1 a kelet-frízföidi Dunum lelőhely esete: Itt a térség 10. századi benépesülése, illetve ennek a növényzetre gyakorolt hatása látványos. Az erdőállomány, így ennek pollenjeinek mennyisége rövid idő alatt a korábbi töredékére csökkent, a helyét a fűfélék és a kultúrnövények pollenjei foglalták el. Hasonlót lehetett megfigyelni (sőt sokkal hosszabb távon követhető módon) a Kelemér melletti Mohos-láp anyagából vett mintákból. Ha ezt egyéb információkkal (pl. lelőhelyszám, pernyekoncentráció, bemosódó szervesanyagtartalom, stb.) együtt szemléljük, akkor a térség népesedési változásait, illetve az egyes közösségek életmódját is rekonstruálni tudjuk, évezredekkel az írott források kora előtti időszakokban is!18 Egy konkrét lelőhely pollenanyagát elemezve, az említett datálási nehézségek miatt, csak hosszabb periódust érdemes vizsgálni. Ha a lelőhelyet huzamosan, vagy meg-megűjuló 17 Fehring 1987. 148. 18 Sümeghi 1998. 29 T T
