Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Grynaeus András: Hogyan ismerhető meg az egykori korok növényzete? A növényzetrekonstrukció lehetőségei
GRYNAEUS ANDRÁS Grynaeus András HOGYAN ISMERHETŐ MEG AZ EGYKORI KOROK NÖVÉNYZETE? A NÖVÉNYZETREKONSTRUKCIÓ LEHETŐSÉGEI Ha valaki felteszi nekünk azt a kérdést, hogy „Milyen növényzeti kép jellemezte történeti korokban a Kárpát-medencétT, akkor kicsit értelmetlenül állunk a kérdés előtt, hisz ha kézbe vesszük a millecentenáriumra készült nagyszabású könyvsorozat (A honfoglalásról sok szemmel) megfelelő kötetét,1 akkor Győrffy György történész és Zólyomi Bálint biológus tanulmánya2 választ ad erre, sőt még egy, a mai Magyarország és/vagy a Kárpát-medence növényföldrajzi képét bemutató, a botanikai könyvek térképeivel is összehasonlítható térképet is közöltek. Ha elvégezzük ezt az összevetést, illetve figyelmesen végigolvassuk az említett tanulmányt, egyértelműen kirajzolódik a szerzők alapgondolata: a történelmi korokban térségünket stabil klíma, így stabil flóra jellemezte. Nem csak a 20. század második felének e két meghatározó kutatója gondolta ezt, hanem sok mai szakember is így vélekedik. Csak az egyik legfrissebbet említve: Rácz Lajos a közelmúltban írt környezettörténeti tankönyve3 is ezt hangsúlyozza, kiemelve, hogy érdemi változás csak emberi hatásra történt. Más kutatók óvatosságra intenek, és megkérdőjelezik a stabil klíma - stabil flóra axiómát, hivatkozva régészetiépítészettörténeti megfigyelésekre. Például arra, hogy az újkor kezdetén a tetőszerkezetek anyagában megtörik a tölgy-egyeduralom, és helyette lényegében fenyő egyeduralom alakul ki. Ezért jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy megismerhető-e egyáltalán, illetve ha igen, akkor hogyan, az egykori időszak növényzeti képe, illetve az előző korok embereinek növényzetismerete és felhasználási gyakorlata? A nulladik kérdés, amire választ kell adnunk az, hogy volt-e egyáltalán olyasmi, amit megismerhetünk? Ugyanis sokáig az a gondolat volt az uralkodó, hogy a magyarság nomád nép volta miatt nem rendelkezett érdemi növényismerettel, így a forrásoktól sem remélhetünk komolyabb segítséget. Amit a néprajzkutatók le tudtak írni például gyógynövényismeretként, az „felülről leszállt tudás”, azaz a középkori kolostorok 1 Győrffy 1994 1997. A honfoglalásról sok szemmel című kötetsorozat a Balassi Kiadó gondozásában Győrffy György főszerkesztő irányításával jelent meg 1994 1997 között. 2 Győrffy-Zólyomi 1996. A tanulmány komoly gondja, hogy nem derül ki belőle, hogy milyen módszerrel készítették el a szerzők a közölt rekonstrukciót. 3 Rácz 2008. „civilizáló” tevékenységének a lenyomata. Rapaics Rajmund sokak által, sokszor idézett műve (A magyarság virágai4) alapvetően erre a gondolatra épült, komoly hatást gyakorolva a szakemberek gondolkozására. Valóban, vannak olyan megfigyelések, amelyek ezt támasztják alá: a botanikusok figyeltek fel arra, hogy vadon élő növényként a ciklámen az egykori kolostorok közelében fordul elő, olyannyira, hogy lényegében kolostorrom-indikátornak is tekinthető! De hasonló megfigyelést tehetünk a növényekhez hasonlóan minimális mozgási készséggel jellemezhető éti csigák esetében is, melyek a francia eredetű ciszter szerzetesek kolostorainak közelében „tömörülnek”. Viszont, ha Kubinyi Andrásnak, az anyagi kultúra kutatására kidolgozott módszertanát követjük,' nem csak rengeteg ismeretet tárhatunk fel eleink növényismeretéről, hanem árnyaltabb és így a valósághoz közelebb álló képet nyerhetünk. Ehhez a rendelkezésünkre álló három forráscsoportot (írott 4 Rapaics 1932. 5 Magát a módszert Kubinyi András, jóllehet egyetemi óráin tanította, oktatását erre építette, írásban megjelent művében nem nagyon foglalta össze tétel- vagy tézisszerűen. Abicellus-ról írt munkája a módszer alkalmazásának nemcsak látványos, hanem iskolapéldája is. Lásd: Kubinyi 1973. Az 1991-ben megjelent tanulmányában, mely egy 1988 decemberében megtartott előadásának írott változata, főleg az ilyen jellegű hazai kutatásokat mutatta be, de röviden összefoglalta e kutatás módszertanát is. Lásd: Kubinyí 1991. 2. kép Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza megjelent és feldolgozott köteteinek növényekre utaló adatai - Grynaeus A. Grynaeus T. 2001.85. 25
