Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)

Thiel Katalin: "Az ember isten kertjében él." - Hamvas Béla természetfelfogása

THIEL KATALIN

jolyóktól behálózott szelíden lankás Galliát és géniuszát. ( ... ) A természetet soha nem lehet elválasztani a természetfölöttitől.m

Hamvas azonban sokat foglalkozott a magyar tájjal is. Az Öt géniusz című írásában, A bor filozófiájában, illetve A magyar Hüperion leveleiben sorra veszi a magyar vidéket. A kilencedik levelében Németh Lászlóhoz hasonlóan kertországnak nevezi Magyarországot Vitatható, ám igen elgondolkodtató fiatalkori elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar nép valójában a föld művelése közben a legboldogabb, s ha nem élheti kert-életét, elveszett. A kissé romantikusan fogalmazó, lírai hangvételű írásában így szól hozzánk: „Nézz körül. E szelíd lankák, a keskeny folyók és kicsiny tavak, alacsony dombok és szeles völgyekföldjén: liget az egész ország. Kertben élünk. Minden olyan világos nálunk, mint borunk íze, és olyan sima és langyos. Nagy királyaink tudták ezt, és hogy a népnek kert-életet kell hozni. (...) A magyar nem vitéz, csak amikor keserű, és nem dühös, csak amikor kétségbeesett. De csak akkor keserű és dühös, csak akkor nyomorult és kétségbeesett, csak akkor elveszett és lázad és forr és robban benne a méreg, ha nem élheti szelíd kai-életét. 4

Hamvas Béla sorsa úgy alakult, hogy a rövid könyvtárosi évek után a már említett B-listázás eredményeképpen marginalizálódott, földműves igazolványát kiváltva kertészkedett, majd Tiszapalkonyán, Bokodon és Inotán a Hőerőmű Beruházó Vállalatnál portás és raktáros volt. Még ezeken a helyeken, a barakkja mögött is próbálkozott zöldségeskertet létrehozni. Soha nem jutott neki egyetemi katedra, s az elkészült írásait - kevés kivételtől eltekintve - nem publikálhatta. A helyzet az utóbbi évtizedekben azonban megváltozott. Több ezer oldalas életművének kiadása ma, amikor halálának 50. évfordulójához közeledünk, a 30. kötetnél tart. Nyugodtan mondhatjuk, hogy valóra vált az, amire eredetileg vágyott, belépett a „nevezetes névtelenek” közé. 1964-ig, nyugdíjazásáig csak kéthetente utazhatott haza. Az alábbi - naplójában lejegyzett - sorok sokat elárulnak melankolikus, de ugyanakkor mégis derűs életérzéséből:

„(...) a bajon nem lehet segíteni. A kertet választom, a könyvtárszobát, a hallgatag sétákat, a szótlan imát és a csendes üldögélést. Miért? Mert így lemérhetetlenül többet kapok abból, amire szükségem van. A magányban élt élet a nyilvánosnál határtalanul gazdagabb. Életemben magamnak akarok élni, nem pedig a nyilvánosságnakA15

IRODALOMJEGYZÉK:

Hamvas Béla

1987 Silentium. Titkos jegyzőkönyv. Unicornis. Jázmin és olaj. Vigilia, Budapest.

1992 HAMVAS Béla művei (3) Patmosz I. Metapoiezisz. Életünk könyvek, Szombathely.

1992 HAMVAS Béla művei (4) Patmosz II. Az életmű. Életünk könyvek, Szombathely.

1993 HAMVAS Béla művei (5) Babérligetkönyv. Hexakümion. Antik és modem tájkép.

1994 HAMVAS Béla művei (7) Arkhai. Az Aphaia-templom. Medio, Szentendre.

1997 HAMVAS Béla művei ( 11 ) Karnevál I. Medio, Szentendre.

2007 HAMVAS Béla művei ( 15) A magyar hüperion I. Nyolcadik levél. Medio, Szentendre.

2015 HAMVAS Béla művei (5) A babérligetkönyv. Hexakümion. Aranynapok. Medio, Szentendre.

Vajda Mihály

1993 A posztmodern Heidegger. T-Twins Kiadó, Lukács Archívum, Századvég, Budapest.

KATALIN THIEL

"We Live in God's Garden"

Béla Hamvas' Conception of Nature

Essays by Béla Hamvas on gardens, landscapes and nature form an integral part of his philosophy and conception of art. Whenever he writes he wants to grasp the notion of “entirety”, totality and “order”. He is searching for natures cosmic touch and that mysterious moment of the senses. His concept of nature is similar to the Greek notion of physis, which is inseparable from the meanings of cosmos, logos and aletheia. Following Heidegger, he believes that in our modern world, in the age of the “oblivion of being" or “oblivion ofphysis”, “the original connection with being is gone and lost” therefore the conception of nature has narrowed down. That is why Hamvas turns to arts when it comes to the garden and nature. “It is the artist who sees the most in nature”, he believes. This leads to a concept of man, in which the main aspiration is to realise a “spherical being”, a transparent existence and universal orientation. 13 14 13 *

13 Hamvas 1994.42.

14 Hamvas 2007.110.

15 Hamvas 2015.39.

13