Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Telkek, kert, térhasználat, melléképület falon - a nyári konyhák szerepe a feldolgozásban
NAGYNE BATARI ZSUZSANNA letekre vágták. Nem csak kiterítve szárították, ismert volt az ágas is, amelynek vékony ágaira felhúzták a gomba szeleteket, vagy madzagra felfűzték. Egyes helyeken a gombát savanyítva is eltették. Dunsztolva tettek el zöldbabot (főzve), gyalult tököt is (nyersen), sóban, ecetes lével leöntve.4' A kertben termő, vagy gyűjtögetés során szerzett gyógynövények és fűszerek szárításának is fontos helyszíne a nyári konyha, mindezt a recens anyagban is dokumentálni lehet. (10. kép) Húsfélék A különböző húsfélék feldolgozásának alapvető helyszínei az udvar, a nyári konyha, illetve a 20. század közepétől terjedő füstölők is. A nyári konyhában több visszaemlékezés szerint csirkekeltetés, kiskacsa, kiscsirke nevelése is folyt. Ez volt a helyszíne a csirkepucolásnak is, illetve volt, ahol télen itt gyűjtötték a tojást, mert hűvös volt. Az eddigi kutatások szerint az egyik elsődleges célja a nyári konyhának a disznóvágás során való hasznosítás. A folyamat alatt az udvar és a nyári konyha egyaránt fontos helyszínei a feldolgozásnak. Szappanfőzés A disznóvágáshoz köthető a maradék zsír felhasználása szappanfő - zés formájában. Ugyancsak folyhatott katlanba helyezett réz- vagy zománcozott üstben a szaggal járó szappanfőzés is. Ennek helyszíne zárt kellett, hogy legyen, ha hideg évszakban készült a szappan, mert a szappanfőzéshez egyenletes meleg kellett, így alkalmas volt rá a kiskonyha vagy a rendes konyha is, de a folyamat nagyon sok piszokkal járt.47 48 Ha melegebb időben főzték a szappant, az udvar is megfelelő hely volt erre a munkára. A kerti terményeket, az állatok hasznát nem mindig dolgozták fel. Az asszonyok ezeket piacra is vihették, és eladásukból saját jövedelemre tettek szert. így a tartósítás, konzerválás, eladás együtt adták ki évente, ciklikusan a zöldségek, gyümölcsök felhasználási módjait. Ezt, illetve a paraszti udvarra jellemző változatos térhasználatot, a látható anyagi kultúra mögött megbújó tudásanyagot, a házakat körülvevő kerteket a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban is kutatjuk és bemutatjuk. Skanzen Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a lakóépületek áttelepítésén túl, a népi építészeti, lakáskultúrát dokumentáló, életmódot rögzítő kutatásaink mellett speciálisan a növényekre és kertekre is fókuszálunk. A telkek rekonstrukciójakor a melléképületeken kívül ezeket is ugyanolyan gondossággal hozzuk létre, mint a kiállítás többi elemét. Etnobotanikai vizsgálatokat folytatunk, kertészmérnök részvételével. A néprajzi kutatás során együtt dolgozunk, interjúkat készítve, könyvészeti, adattári, levéltári kutatásokat folytatva. Ezek alapján születnek meg a Tudományos Tanács elé tárt kertrekonstrukciók, kerttervek, amelyeket aztán a gyakorlatban megvalósítunk. A kertekhez igyekszünk az adott helyszínről növényeket telepíteni, helyi fajtákat 47 Flórián 1968b. 3. 48 Mázán 1999.255. szerezni. Ehhez lokális kutatóintézetek, faiskolák, szakemberek nyújtanak segítséget. Sok esetben nehéz feladat a növényeket Szentendrén felnevelni, hiszen más természeti környezetbe kerülnek, mint az eredeti élőhelyükön, de minden esetben gondot fordítunk a tájfajták ültetésére. Az „Etnobotanika: a néprajztudománynak és a botanikának az a közös kutatási területe, amely a növényeknek az emberi kultúrában játszott szerepével, alkalmazásuk módjaival, a hozzájuk fűződő képzetekkel, szokásokkal stb. foglalkozik.”49 A házkörnyezet-kutatás összekapcsolja a hagyományos házkutatást a tájkutatással, a környezetkutatással, az etnobotanikai, illetve a település-ökológiai kutatásokkal. A házkörnyezet-kutatás egyik részterülete a növényi házkörnyezet kutatása (aedobotanica). Ennek számos más részterülete is van; ezek a belső növényi házkörnyezet-kutatás (mansiobotanica), növényi ablak- erkély- és tornác-környezet kutatás (atriobotanica), növényi udvar-környezet kutatás (curiobotanica), kertkörnyezet-kutatás (hortobotanica), élősövény és árnyékfa-kutatás (pomerobotanica), házkörnyéki szeméthelyek botanikai kutatása (sterquilobotanica), temetőhelyek növényi környezetének kutatása (sepulcrobotanica), emlékhelyek növényi környezetének kutatása (monumentobotanica), romok, kőfalak növényi környezetének kutatása (moenobotanica), határban lévő (kerti) épületek, nyári szállások növényi környezetének kutatása (tusculobotanica).50 „Az így megszerzett tudás fontos szerepet játszik a korszerű táplálkozástudományban, az új, természetes alapú gyógyszerek és kozmetikai készítmények kifejlesztésében, vagy a gazdasági növények (energianövények, takarmánynövények, festőnövények, az építészetben és az eszközök készítésében alkalmazott növények) felhasználásában is/51 Az etnobotanikai kutatás során szerzett információk beépülnek a múzeumpedagógiai foglalkozásokba, és a házakban dolgozó kiállításőröknek vagy interpretátoroknak is segítenek az élő múzeumi helyszíneken végzett tevékenységek során a lokális tudás közvetítésében. A nagyanyáink konyhatitkai elnevezésű helyszínen például a kerti termények feldolgozása a téma, ehhez kapcsolódnak a házban dolgozó interpretátor által végzett tevékenységek, amelyeket a látogatók is kipróbálhatnak. A Skanzen tehát a paraszti kertkörnyezet dokumentálásában kiemelkedő szerepet játszó intézmény, ahol a kutatási eredmények nemcsak tudományos formában hozzáférhetők, de laikus érdeklődők számára személyesen is megtapasztalhatok a múzeumi környezetben. Ezeknek az ismereteknek az átadása is kiemelten fontos tevékenység, hogy minél többen alkalmazhassák is a régi paraszti életben mindennapos, kertekre és növényekre vonatkozó praktikus tudást. Többek között ebből a megfontolásból született meg a Skanzen közösségi kert kezdeményezése is,52 amely lehetőséget biztosít arra, hogy a kerttel nem rendelkező helyi lakosok a Skanzen területén kialakított kertekben növényeket termeszthessenek a múzeumi dolgozók szakmai segítségével és felügyeletével, együtt, egy közösséget formálva. 49 Cseri -Horváth-Szabó 2011.238. 50 Szabót. 1995.515-517. 51 Jakab 2013 249. 52 l/ö. http://skan7en.hu/Eiu/1atogatas/jo-tudmAozosscgi-kert [Letöltés ideje: 2018. április 16.] 137
