Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Telkek, kert, térhasználat, melléképület falon - a nyári konyhák szerepe a feldolgozásban
NAGYNE BATA RÍ ZSUZSANNA latnak, hogy a parasztságra jellemző egycentrikus térhasználat nehezen változik, csak a súlypontja tevődik át.14 Általánosságban elmondható, hogy a munka helyszínei főként a kinti, épületek közötti területek, a benti vagy kinti konyha, illetve a melléképületek. Ez utóbbiak széles választékot mutatnak. A belterjes állattartásra (istálló, disznóól, baromfiól, galambdúc, méhes stb.), a tárolásra, ezen belül külön a takarmány, külön az élelmiszer, külön a szerszámok, edények tárolására használt épületeken, építményeken túl (kamra, szín, verem, csűr, pince, dohánypajta, gabonás, kukoricagóré, magtár, takarmánytárolók stb.) a kutak, udvari kemencék, másodlagos konyhák, füstölők, vagy a szőlőfeldolgozás építményei is megtalálhatókvoltak a telkeken különböző összetételben.15 Munkák az udvaron, a helyben megtermelt haszon feldolgozása Alább azokat a munkákat-tevékenységeket érintem, amelyek a parasztház udvarán folytak, és a helyben megtermelt haszon feldolgozásához kötődtek. Ezeknek a feladatoknak szezonálisan változó a skálája, főként a tavaszi-őszi időszakra voltak jellemzők. Fontos leszögezni azonban, hogy ezen túl több lényeges, udvarhoz kötődő feladat is létezett. Az asszonyok itt nevelték a gyerekeket (ebben hatalmas szerep jutott a nagyszülőknek is, ezen keresztül pedig a nyári konyhának), a gyerekek főként az udvaron és az utcán töltötték az idejüket, a házba nem mentek be. A nők felügyelték a baromfit, ők végezték a mosást - jó időben kint, az udvaron, rosszabb időben, a konyhában vagy a nyári konyhában -, és sok munka zajlott a kút körül is, így például fonál lúgzása, mosás, mosdás. A tartósítás, konzerválás és feldolgozás java része is a nőkre hárult, akik ezeket a munkákat különböző helyeken végezték: a babot az udvaron szelelték, a lekvárt az udvaron, a kertben, vagy a nyári konyhában főzték, ugyanitt tették el a savanyúságot, aszalták a szőlőt (utóbbi helyszíne a kamra is lehetett), itt folyt a férfiakkal közösen végzett disznóvágás utáni húsfeldolgozás. (2. kép) Az asszonyok felügyeltek a ház körüli veteményesekre, virágoskertekre, ők főztek, az ételkészítést sokszor szabad téren, vagy a kinti nyári konyhában folytatták, itt történt a csirkekeltetés, kis csibék nevelése, tyúkpucolás is. Sok esetben a nyári konyhához épített, vagy abban lévő kemencében sütötték a kenyeret, a katlanban, vagy a konyhai tűzhelyen főzték a férfiak a pálinkát. Ok egyébként főként az állatok ellátásával foglalkoztak, szerszámokat javítottak, kertet műveltek, ház körüli karbantartási feladatokat láttak el, esetenként háziipari tevékenységet végeztek a lakóház környékén. A ház körüli udvar rendben tartása, felsöprése, mint feladat megoszlott a család tagjai között, a szezonálisan előforduló meszelés, tapasztás pedig az asszonyok feladata volt. Ezen kívül az udvar más funkciókat is ellátott. A ház előtt, eresz alatt, az udvaron vagy a nyári konyhában folyt a szórako-14 Gráfik 1974.100. 15 Dám 1997.194-223. 129 2. kép Babszelelés az udvaron, Göncruszka (fotó: Nagyné Batári Zsuzsanna, 2004)
