Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Császi Irén: "Zöldséget puttonyszámra" - Az egri hóstyák kertészete
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 4. Három darab ásott, kerek, 4 m mély gémeskút volt az udvaron, ezekből locsoltak. Végül a belocsolt melegágyra ráhelyezték az üvegtáblát, melynek mérete 130x125 cm volt. Ha nem akart beindulni a lótrágya hőfejlesztése, 1-2 vödör meleg vízzel rásegítettek. A vetést alulról a trágya, felülről a napfény fűtötte. Éjszakára a hideg ellen zsúpszalma takaróval betakarták, amit maguk kötöttek. Hagyták, amíg a növény ki nem bújt, éjszakára továbbra is betakarták. Amikor a csiranövény kibújt, vigyázni kellett, föl ne húzza nagyon magasra a nagy meleg, ezért ha napsütéses időjárás volt, és már elérte a két leveles állapotot, majd hozta a „cifráját”, szellőztetni kellett. Fél téglát tettek az üvegtábla alá, megemelték, ezzel szabályozták a hőmérsékletet. Amikor a növény mérete elérte a 12-15 cm magasságot, levették az üvegtáblát róla. Fagyosszentek után a szabadföldbe ültették át. Következett a palánta tüzdelés, „előpikírozás”, mely művelet során a palántát 6-8 cm-re ültették egymástól. A zöldséget a szépasszonyvölgyi pincében tárolták, nedves pincében nem száradt ki a zöldség, az a pince volt a megfelelő, amelyik mély volt és lefele lejtett. A krumplit deszka közé öntötték, a sárgarépát magasra, „sírba” rakták, befele volt a gyökere, kifele a szára, majd nedves kőporral szórták be. A zellert, karalábét is ott tartották, egymásra voltak öntögetve. A pincében való tárolás azért volt jó, mert hidegen tartotta a zöldséget, nedves közegben volt, és sötétben nem hajtott ki a szára. Családon belül az asszonyok szerepe a piacra készítésben is jelentős volt. Az 1940-es évektől a Sas úti zöldségtermesztéssel foglalkozó család heti kétszer Miskolcra, Ozdra és Mezőkövesdre szállított a piacra. Legtöbbször maguk adták el az árut, de volt, amikor kofa vette meg. Vonattal vitték, később volt rá példa egyszer-kétszer, hogy személyautóval szállítottak.30 31 Az értékesítésre való előkészítés már a szállítást megelőző napokban kezdődött: ha szerdán vitték a piacra, akkor már hétfőn felhozták a pincéből az árut, kedden megpucolták és csomagolták. A pucolás az alábbi műveletekből állt: a spenót és kelkáposzta rossz levelét levágták, berakták a vizes lavórba, a víz lemozgatta róla a sarat. Kosárba szedték, lecsorgott róla a víz, a kosárba 30-40 kg áru is belefért, 2-4 kosarat töltöttek meg, kosárral szállították. A sárgarépát, fehérrépát, burgonyát - ami nem volt törékeny -, zsákban szállították. 2-4 zsákot is megtöltöttek egy piacos napra. A kosarat üres zsákkal fedték le, nyeles tűvel körbevarrták, akárcsak a zsákokat, felcímkézték, „bilétát” töltöttek ki, ráírták a nevet, címet: pl. „Miskolc Tiszai pályaudvar”, tartalmát: zöldség, és délután 16-17 óra tájban feladták a vonatra. „Reggel 2 óra 40-kor indultak a szüleim a hajnali vonattal Miskolcra, 4-5 óra között odaértek, a vasútállomáson várta a fuvaros, aki elvitte a piacra az árut, megkapta a járandóságát. A piacon már várták a vevők, a kofák az árut. A jobb minőségű kanadai vetőmagból gyönyörű virágpalánták lettek. A piacon nem volt vevő, aki ne állt volna meg előttük.”3' 30 Adatközlő Nagy Miklós Ignác ( 1948) kertész, Eger. 31 Adatközlő Nagy Miklós Ignác ( 1948) kertész, Eger. A biokertészet megújult módszerrel Nagy Miklós Ignác 1973-ban a szülei földjéből kért egy 6x12 m-es részt, melyen favázas, fűtött fóliasátor alatt kezdte a szabadföldi növénytermesztést - elsőként. A fóliasátor fűtését olajkályhával kezdte, ezt követte a cserépkályha, a szenes kazán, majd a gázkazán, melyekhez meleg vizes csőrendszert épített ki. A szülei által alkalmazott melegágyas módszert fölváltotta a palánta nevelő láda, és a tálca a fűtött fóliasátorban. A csíráztatást már itt végezte, majd a palántákat kiültette a szerves trágyával előkészített ágyásokba. A második fejlesztés során a fóliás szabadföldi termesztésről áttért a raklapos termesztésre. A szabadföldet letakarta fóliával, hogy a gaz ne lepje el a növényeket, erre helyezte a raklapokat, amit szintén be-11. kép Raklapos palántanevelés. Nagy Miklós Ignác kertészete, Eger, 2018 (fotó: Csász.i Irén) 12. kép Fűtött növényasztalos termesztés, Nagy Miklós Ignác kertészete, Eger, 2018 (fotó: Császi Irén) takart fóliával, agro vászonnal, s erre sorakoztatta a cserépbe helyezett palántákat. A harmadik fejlesztést 2001-től kezdte, ekkor indította a német csúcstechnikát, a fűtött növényasztalos termesztést. A 114
