Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9-10-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 36. (Eger, 2018)
Bencze András: Az egyházi kegytárgyak restaurálásának speciális és jellemző problémái egy talpas kereszt restaruálásán keresztül bemutatva
B F. N CZ E ANDRAS bencze András EGYHÁZI KEGYTÁRGYAK RESTAURÁLÁSÁNAK SPECIALIS ÉS JELLEMZŐ PROBLÉMÁI EGY TALPAS KERESZT RESTAURÁLÁSÁN KERESZTÜL BEMUTATVA Alapvető dilemmát jelent a restaurálási terv elkészítésekor, hogy a használatban levő, restaurálandó tárgyakkal szemben támasztott elvárás: a felületek fényesek, az aranyozás makulátlan kell legyen. A kelyhek, paténák, monstranciák, cibóriumok és a többi kegytárgy a használat során a természetes elhasználódáson kívül sokszor szenved el kisebb-nagyobb, elejtésből, más fizikai ráhatásból származó sérülést. A rendszeres, nem szakszerű tisztítás, fényezési kísérlet és nem szakember általi javítás komoly károkat okoz a tárgyak állapotában. Minden iparművészeti alkotás, így az egyházi kegytárgyak is egy látványterv kézzel fogható megvalósulásai. Funkcionális, egymáshoz tervezett alkatrészek halmazából állnak, harmonikus egységet képezve. Ez a harmónia megbomlik, amint szakszerűtlen beavatkozás következtében valamelyik ponton megváltoztatják a jól átgondolt szerelési és illesztési módot. A fentiek ékes példája a bemutatásra szánt jászberényi ezüst pacifikáié. Magyar Katolikus Lexikon > T > talpas kereszt talpas kereszt, talpas feszület: vízszintes felületre (oltár, tabernákulum, asztal) állítható feszület vagy kereszt, -»pacificale Magyar Katolikus Lexikon > P > pacificale pacificale (a lat. pax,,béke’ szóból), instrumentum pacis: a -»békecsókot közvetítő, rendszerint ezüstből készült talpas feszület. - A 13. sz. elejétől a szentmisében a békecsókot úgy adták, hogy a miséző pap először megcsókolta az oltárt, majd a ~t e szavakkal: „pax tecum”. Ezután a diákonus odavitte annak, akinek a miséző küldte (pp-nek, fejed-nek, kegyúrnak), aki szintén megcsókolta. A II. Vat. Zsin-ig (1962-65) használták minden olyan alkalommal, amikor az asszisztencián kívül másnak is adni akarták a békecsókot. - Mo-on litániákon és temetéseken, pp-fogadáskor is használták. **Kühár-Radó 1933:325.<?> Forrás: http://lexikon.katolikus.hu/P/pacificale.html Pallas Nagylexikon Békecsók (osculum pacis), az ős keresztény egyházból származó azon szokás, amely szerint a teljes kibékülés jeléül a papok s a nép a szt. mise alatt vagy más egyházi szertartásoknál is egymást megölelték és megcsókolták «az Úr békéje veled», «és a te lelkeddel» szavak kíséretében. A békecsók, a különféle egyházak szertartásainak különbözősége szerint, a szt. mise más-más részeiben adatott, így a keleti liturgiában a felajánlás előtt, a mozarabi- és a gallikánban a felajánlás után, az Ambrus-féle és az afrikai szertartásban a «Mi Atyánk» után, a rómaiban pedig az «Agnus Dei» után. Minthogy a pogányok e miatt is gyanúba fogták a keresztényeket, azért az apostoli szabványok (constitutiones apostolicae LVIII. c; 11.) meghatározták, hogy előbb a papok a püspököt, azután külön a férfiak és külön a nők csókolják meg egymást elkülönített helyeiken. E szokás a XIII. századig állott fenn, később a világi hívek között megszűnt és e helyett a kereszt v. ereklye csókolása jött divatba. A görög egyházban a feltámadás reggelén a pap előlép s miután minden papot megcsókolt, a hozzá közeledő híveket is megcsókolja és megáldja, amire a hívek nem szerint elkülönítve egymást megcsókolják «Feltámadt Krisztus» «Valóban feltámadt!» szavak kíséretében <?> Forrás: http://vvww.kislexikon.hu/bekecsok.html#ixzz4cFHs5o4j
