Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9-10-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 36. (Eger, 2018)
Dobesch Pál: A megyeházi püspökportrék rokokó díszkeretének restaurálása és rekonstrukciós kiegészítése
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 3. 6. kép A Barkóczy keret oldalelemeinek krétázott állapota, a bal oldali elem teljes rekonstrukció (fotó: Dobesch Máté) 7. kép A Barkóczy keret oldalelemei aranyozva (fotó: Dobesch Máté) A négyosztású címeren található címer-ábrák a következők: az első és átlósan a negyedik negyedben zászlót tartó oroszlán, a második és a harmadik negyedben pedig koronás angyal. Ezek a címer mellett a volutára ültetve szoborként ismétlődnek meg szárnyas puttó illetve oroszlán formájában. A címer körül a püspöki attribútumok helyezkednek el. A Megyeházát 1749-től Barkóczy kezdte el építeni és 1756- ra készült el. Fazola Henrik gyönyörű rokokó kovácsoltvas kapui 1758-1861 között, még Barkóczy püspöksége idején készültek. Szerintem ebben az időszakban örökítette meg magát a Megyeháza építtetőjeként Barkóczy Ferenc. Pompa kedvelő emberként Felsőtárkányban építtetett magának egy kis kastélyt, mely 1747-re már el is készült. Időnként népes vendégsereget fogadott benne. Utóda, Eszterházy Károly 1761-től, mint papi életvitelhez nem méltó épületet leromboltatta. Amit én itt most elmondok, az az én fikcióm, erre valós adatom nincs. Ezen történet után Eszterházy nehéz helyzetbe kerülhetett, amikor saját magát - mint főispánt - ábrázoló festményt akart elhelyezni a Megyeháza Tanácstermében. A gordiuszi csomót úgy oldotta meg, hogy a két elődjének is megfestette a képmását a Barkóczy portré mintájára. Eszterházy saját képe 283x171 cm méretű (l. kép), Barkóczyé 286x172 cm. (fotó a 68. oldalon) A két festmény még a drapéria elrendezésében is nagyon hasonló. A saját portréjának keretén a címer-állatot, a szárnyas griffet felrakatta a volutára is, mint Barkóczy képkeretein látható a puttó és az oroszlán. Az elődeit - Telekessyt és Erdődyt - ábrázoló képek (fotók a 62. illetve a 66. oldalon) kereteinek volutájára már nem kerültek fél a címer-állatok, csak egy-egy rokály díszíti. A megtalált dokumentumok szerint a festő (Wittmann Jánost feltételezi a legutóbbi kutatás) 1769-ben 198 Ft-ot kapott a királyok és az előző főispánok teljes életnagyságban elkészített festményeiért.2 A rámát 1768-ban Schmidt György egri képfaragó készítette. A munkájáért 160 Ft díjazásban részesült.3 Wittmann János a rámák aranyozásáért még 1771-ben 3000 Ft-ot kapott.4 Tehát a három kép Eszterházy főispánságának a korai periódusában készült el, és ekkor kerültek ezek a képek a Megyeházába, mint a főúri reprezentáció méltó darabjai. Tudomásom szerint ekkora méretben elég kevés maradt meg az országban. 2 Voit 1972.349. 3 U.O. 1768-ban Schmidt György egri képfaragó lóO-Ft-ért négy nagy rámát készít a megyeháza közgyűlési terme számára. 1769-ben pedig az alispán megbízásából kifizettek a festőnek (Wittmann János?) 198 Ft-ot, mert megfestette a „királyok és az előző főispánok képét" teljes életnagyságban a közgyűlési terem számára. Ezekfeltehetöen Telekesy, Erdődy, Barkóczy és Eszterházy püspökök, főispánok képei voltak... " 4 U.0 82
