Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9-10-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 36. (Eger, 2018)
Osgyáni Vilmos: Az egri Vármúzeum raktáraiban tárolt történeti kőfaragványok tervezett feldolgozásához készített felmérés avagy drágaköveket rejtenek az egri kazamaták
ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES jOVO)E 3. dolgai révén, hogy látva lássák azt a csodát, melyet az írás ígér, de - így gondolták akkor - csak a látható révén válik hihető valósággá. Ahogy Tamás apostolnak Krisztus sebét meg kellett érinteni, hogy hinni tudjon, úgy nekik meg kellett építeni a mennyei Jeruzsálemet, a földi nehézkedést meghazudtoló tornyokkal, kőcsipkékkel, mérműves ablakokkal, a kúszó levelekkel, hogy láthatóvá váljon, megérinthetővé váljon az ígért mennybeli világ, a tény, az üvegablakok ragyogása, az oltárok aranya, a szentek szobrainak, a Szent Lélek lángjának a jelenlétével. És megépítették az új, hatalmas templomot sok-sok sen fel kellene dolgozni azt a kőfaragvány- és egyéb régészeti leletanyagot is, a fém-, csont- és cserépgyűjteményt, mely felhalmozódott a múzeumi tevékenység elmúlt évtizedeiben. Ezek feldolgozása nagyban növelné a tervezett felhasználás hitelességét, kultúrtörténeti (és turisztikai) értékét. A jelenlegi technikai fejlettségünkön a kőfaragványok feldolgozása nagymértékben könnyebbé vált a tárgyak három dimenziós szkennelésének mai módszerével. Amennyiben elkészül egy tárgy digitális rögzítése, megjelenítése, „virtuális kézbevétele”, utána már a tárggyal kapcsolatos minden toember verejtéke, összegyűjtött kincseinek áldozataként, nem számolva a napokat, munkaórákat, a sok-sok kőcsákány és kalapácsütést, vésőnyomot, messziről jött, drága pénzen szerződtetett pallérok, kőfaragók, segédek, inasok, kőbányászok, fuvarosok, kőmozgató jobbágyok, a számtalan igás állat verejtékét. Lenyűgöző az a világ, melyet felidéznek a néma, sebzett, méltatlanul heverő hiteles tanúkövek. És ismét valami csodának kell történni ahhoz, Hogy megtörjön a mellőzés, az elhallgatás, a halogatás varázsa és a jelenlegi méltatlan valóságukból a méltó valóságba kerülhessenek ezek a „drágakövek”. A közeljövőben megvalósuló várbeli kiépítési munkálatok tervezésének tudományos megalapozottságához természetevábbi tervezési, felhasználási célú műveletet, metszetrajzokat, egymáshoz kereső programokkal és válogatással el lehet végezni a számítógépek segítségével, a súlyos és sérülékeny tárgy mozgatása nélkül. A jövőben a feldolgozott, beszkennelt, szakszerűen tárolt tárgyat már csak majd a kívánt cél érdekében, a rekonstrukcióba történő beépítéshez, illetve a kiállítási installációba történő elhelyezéshez kell mozgatni. Tekintettel arra, hogy az egri történeti kőfaragványok 90%-ban riolit tufából készültek, ezért állaguk gyenge és sérülékeny, az átszállítás, feldolgozás alatt kőrestaurátor és múzeológus irányítása, hozzáértése és felelőssége alapvető követelménynek tekintendő. 34 5. kép A néhai gigantikus méretű szentély egyik óriási pillérkötegén áll Marco Casagrande Szent István királyról készült tufa szobra. Az 1977-ben restaurált, azóta ponyvával védett szobor példa arra, hogy az áldozatos, gondoskodó odafigyelésnek megtartó ereje van (fotó: Osgyányi Vilmos) 6. kép A széthullás előtti fázisban a néhai gótikus szentély részlete, a kemény rózsaszínű műkő alatt ma már csak kőzettanilag értékelhetőek a korábbi tufakő faragványok (fotó: Osgyányi Vilmos)
