Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9-10-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 36. (Eger, 2018)
A kötet szerzői
DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM, EGER A KÖTET SZERZŐI BENCZE ANDRÁS MÁRTON Kolozsváron született 1951-ben. 1973-ban ezüstműves - ötvös cizellör szakképesítést, majd 1975-ben iparművész diplomát szerez Kolozsváron, ahol 1985-ig, magyarországi áttelepítéséig, ezüstművesként, majd iparművészeti termékek tervezőjeként dolgozik. 1986-tól a Magyar Művészeti Alap tagjai közé fogadja és elkezdi alkotó tevékenységét szabad szellemi foglalkozású iparművészként. Közben 1987-ben alapfokú konzervátori-restaurátori képesítést, 1995-ben felsőfokú fém szakrestaurátori képesítést szerez a Magyar Nemzeti Múzeum kebelén. 1991-2001 között saját műtermében, a budapesti Postamúzeum alkalmazottjaként fa- és fémrestaurátorként dolgozik. 1993-2006 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem restaurátorképzési programjában óraadó tanárként készítéstechnikát tanít. 2003-2005 között az Endo-Plant Orvosi Műszertervező Kft. művészeti igazgatójaként ipari formatervező és prototípus gyártó tevékenységet végez. 2007-ben kiadványszerkesztő képesítést szerez, 2008-2014-ig a Metal-Art Zrt-nél vezetője a modellező csoportnak, majd 2014-től a gyöngyösi Szent Bertalan Templom Kincstárának ötvös restaurátora. BÓNA ISTVÁN Budapesten született 1954-ben. Festőrestaurátor, egyetemi docens, DLA habil. 1980-ban szerzett festő-restaurátor kitüntetéses diplomát, a Magyar Képzőművészeti Főiskola Restaurátorképző Intézetében. A diploma megszerzése óta folyamatosan dolgozik különböző, gyakran igen jelentős restaurálásokon. 1988-tól tanít festészeti technikákat és restaurálást a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékén. Munkásságát 2003-ban Munkácsy-díjjal, 2004-ben Forster Gyula díjjal ismerték el. 2008-ban doktorált a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájában. A formális képzésen túl ismereteit nemzetközi kurzusokon és műhelyekben, valamint konferenciákon mélyíti el, a tanulást soha nem hagyta abba. Például a vászonkép konzerválás korszerű módszereit a Dán Királyi Akadémián és a finnországi Metropolia Egyetemen tanulmányozta. A falkép restaurálás modern eljárásait az ausztriai Mauerbachban, illetve a franciaországi Soissonsban igyekezett elsajátítani. Az Egyesült Államoktól Japánig számos nemzetközi konferencián vett részt hallgatóként, de gyakran tartott előadásokat is. Tizenöt évig rendszeresen oktatott Finnországban a Metropolia Egyetemen. 2012-óta az MKE Doktori Iskolájának oktatója, doktori témahirdetőként. A Dobó István Vármúzeum megbízásából Estei Hippolit 1500-ban készült, az egri vár déli falán lévő reneszánsz címerfreskóját restaurálta 2016-ban Kürtösi Brigitta Mária és Verebes Dóra közreműködésével. CSÁSZI IRÉN Etnográfus szakképzettségét a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1992-ben szerezte. 1987-1989 között segédmuzeológus a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeumban, 1989-1991 között múzeumvezető a berettyóújfalui Bihari Múzeumban. 1991 -tői az egri Dobó István Vármúzeum néprajzos muzeológusa, majd főmuzeológusa, később osztályvezetője, 2016-tól kiállítási koordinátora. 2000-2005 között óraadó az Eszterházy Károly Főiskola Közművelődés szakán, valamint 2010-2012 között a Kulturális Örökség szakán. Oktatta a gyermekszabadidő szervező, a múzeumi és örökségi gyűjteményszervező szakirány hallgatóit. Néprajzkutatóként foglalkozik a népi vallásosság, (szakrális kisemlékek, búcsújárás, népi ájtatosságok) a népszokások és népi gyermekjátékok, gyermekfolklór területeivel. Több kutatási programban vett részt: Gömör-kutatás, Heves népéletének kutatása, Tradíció és továbbélés, Népművészeti örökségünk-Heves megye, Az egri hóstyák, Tisza-Tarna-Rima mente öröksége. Gondozza és gyarapítja a Dobó István Vármúzeum Néprajzi gyűjteményén belül a kerámia, bútor, kismesterség, játék gyűjteményeket, az Egri Néprajzi Adattárat. Kutatási eredményeit több mint 30 tanulmányban és közleményben publikálta, 6 tudományos és népszerűsítő kiadvány szerkesztésében és 36 helyszínen, 20 kiállítás rendezésében vett részt. DOBESCH PÁL Budapesten született 1950-ben. Faszobrász és stílbútor asztalos mester. Szakmai tanulmányai: 1964-1969 Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola, bútorasztalos szak. 1969-1971 Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola, faszobrász szakmai képzés. 1980 asztalos mestervizsga. 1971-től dolgozott faszobrászként a Faszobrász és Intarziakészítő Szövetkezetben, majd 1987-től szellemi szabadfoglalkozásúként tevékenykedik, 2013-tól pedig egyéni vállalkozó. Jelentős referenciamunkái: 1990-1992: Budapesti Papnevelő Intézet „Pálos Könyvtár” faszobrászati restaurálása. 1993: Szent István Bazilika orgona szekrényének faragás pótlásai. 1996: az Egri Képtár négy nagyalakú festményének díszkerete. 2001 : budapesti Szabó Ervin Könyvtár (a volt Wenckheim palota) faszobrász restaurálási feladatok ellátása. 2002: Budai Várban lévő Sándor palota Mária Terézia termében lévő 32 karos bronzcsillár rekonstrukciós tervezése, valamint az öntőminta elkészítése, ezt követően a Nemzeti Múzeum Zeneterem csillárjainak rekonstrukciója. 2003-2007: New York Kávéház burkolatainak faszobrász kiegészítése. 2009: az „Eszterházy Fényes Miklós tündérvilága” című kiállításon bemutatott falburkolatok szobrászati rekonstrukciója. 2013: A budapesti Vigadó csillárjainak öntőminta elkészítése. 2013-2015: bútor rekonstrukciók az edelényi L Huillier-Coburg kastély termeibe. A referenciákról bővebben a www.farag.hu honlapon tájékozódhatnak. 125
