Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9-10-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 36. (Eger, 2018)
Kurczveil Mária: Műemlékvédelem és restaurálási tevékenység Egerben és Heves megyében
KURCZVEIL MARIA KURCZVEIL MARIA MŰEMLÉKVÉDELEM ÉS RESTAURÁLÁSI TEVÉKENYSÉG EGERBEN ÉS HEVES MEGYÉBEN Tisztelt Hallgatóság, Műemlékvédők, Restaurátorok! A műemlékvédelemre vonatkozó hatályos jogszabályok kimondják, hogy a műemlékek tartozékaikkal, a velük kapcsolatos, az emlék szerves egységét képező képző- és iparművészeti tudományos és műszaki emlék alkotórészeivel, tartozékaival és beépített berendezési tárgyaival együtt.1 A műemlék védett értékeit (...) az anyagi és eszmei értékei öszszefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni, amelynek során a tudományos és helyszíni kutatásokon 2. kép Az érseki palota hálószobája (fotó: Kurczveil Mária, 2017) alkotásokkal együtt védendők. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV törvény, valamint a 496/2006. (XII. 28.) Korm. rend. egyik legfontosabb megállapításai: Műemléki érték: minden olyan építmény, történeti kert, történeti temetkezési hely, vagy sajátos terület, valamint ezek maradványa, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a magyar nemzet vagy más közösség hovatartozás-tudata szempontjából országos jelentőségű történeti, művészeti, alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.2 Ezek a rendelkezések a munkánk alapjául szolgálnak. Természetesnek gondolhatjuk, hogy egy műemlék helyreállításával párhuzamosan a képzőművészeti felületek, falképek, 1 2001. évi LXIV tv. 7. § 17. pont. 2 496 2016. (Xll. 28.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról. 16. A védett műemléki érték megőrzésére vonatkozó követelmények. 41. § 2. pont. 9
