Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Florin-Nicolae Ardelean: On the Foreign Mercenaries and Early Modern Military Innovations in East Central Europe. Castaldo's Army in Transsylvania and the Banat
gáti ember gyakran nem ugyanúgy értelmezett egy-egy kulcsszót, kifejezést. A nyelv magában foglalja az azt beszélők történelmi hagyományait, vallását, szokásait és leírja környezetét. Mivel a legtöbb szó többjelentésű, használatuk és értelmezésük több szinten valósul meg. Mindezek ismeretében egyértelmű, hogy a nyelvek közötti fordítások során - ahogyan az a diplomácia világában jellemző - adott szavak különféle szemantikai mezőket érinthetnek. Bizonyos szinten átfedés van az adott szó más-más nyelvek közötti változatait tekintve, sokszor azonban a konkrét jelentéstartalom más. Általánosan elfogadott nézet, miszerint a diplomáciai ceremóniák kezdettől fogva egyfajta mindenki által ismert nyelvet jelentettek, amelynek feladata az volt, hogy segítse a félreértések elkerülését, túllépjen a politikai és kulturális különbségek határain, így hatékony tárgyalásokat tegyen lehetővé.83 A diplomáciai ceremónia, mint általánosan elfogadott rend kialakulása azt mutatja, hogy az embernek szüksége van egy olyan közegre, amelyben képes - lehetőség szerint félreértésektől mentesen - kifejezni gondolatait, vágyait, vagyis kommunikálni. Különösen így van ez, ha a tárgyaló felek eltérő politikai, kulturális és vallási tradíciókat követnek. Az Oszmán Birodalom esetében nemcsak az okozta a nehézséget, hogy az oszmánli nyelv, amelyet használtak, három másik nyelv, az arab, a perzsa és a török keverékéből alakult ki, és a 16. században kevesen ismerték Nyugaton (a 17. század végére már jóval többen, de ekkor sem beszélhetünk széles körökről). Komoly gond volt az is, hogy a keleti és nyugati ember kulturális alapállása közötti differenciák mélyen megmutatkoznak egy-egy diplomáciai tárgyalás során. Európa és Konstantinápoly diplomáciai nyelvhasználata között nyelvi disszonancia állt fenn.84 Négy alapvető aspektust kell bemutatni a keleti és nyugati tárgyalási stílus közötti különbségek ismertetésekor: a jelentésbeli finom különbségeket, a történelmi okokra visszavezethető asszociációs eltéréseket, a szavak ellentétes értékét, valamint a szavak közötti hangsúlybeli eltéréseket.85 86 A történelmi okokra visszavezethető asszociációs különbségek abból adódnak, hogy a nyelv raktározza a régi korok szokásait, viselkedési normáit, attitűdjeit. Az ezek közötti különbségek pedig egyes szavak jelentéstartalmát erősen módosíthatják. Például a diplomácia egyik legfontosabb szava a küldöttség, ami az európai nyelvek többségében semleges jelentéstartalommal bír. Az Oszmán Birodalomban a küldöttséget sokszor az arab wafd (wufud)s6 szóval jelölték, ami a kezdetekkor a Mohamed prófétához látogató küldöttségeket jelölte, így mint olyan a Koránból eredeztethető, vagyis jelentéstartalma nem lehet semleges. Később, az első iszlám 83 Grygorieva 2010.110. 84 Cohen2001.70. 85 Uo. 70-75. 86 Lecker 2002.219-220. 143
