Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Bagi Zoltán Péter: Az 1566. év elfeledett háborúja. Palota sikeres védelme, valamint Veszprém és Tata visszafoglalása
tott, az őrség egésze a leomlott fal védelmére rohant. Ekkor a győri végvidéki főkapitány is rohamra indította katonáit a várkapu ellen, ezt betörték és benyomultak a vár belsejébe. Az őrség azonban nem adta meg magát, és az így kialakult heves harcban az ostromlók 50 fő kivételével mindenkit lemészároltak. Ok a belsővárba zárkóztak be egy Kurt nevű janicsáraga parancsnoksága alatt. Hamarosan azonban fel kellett adniuk magukat. Több előkelő bég is így került a keresztények fogságába, köztük Arszlán pasa unokatestvére is, akit aztán Bécsbe küldtek. A vár védelmét pedig Salm „Thüringiai Gáspár seregéből való válogatott 50 németre okaimul bízá."139 Tata elestét követően a Vértes-hegység erősségeibe, Vitányra (Vértessomló közigazgatási területe) és Gesztesre (Várgesztes) rendelt török őrségek elhagyták a rájuk bízott várakat.140 IstvánfFy szerint Salm ezekbe is katonaságot helyezett el, mielőtt visszatért volna Győr alá.141 Ortelius is ezt örökítette meg művében. Szerinte Vitány és Gesztes mellett Csókakőt és Zsámbékot is elhagyta az őrsége. Az erősségeket pedig egyszerűen felgyújtották. Salm pedig az üresen hagyott várakat akadály nélkül elfoglalta és őrséget helyeztetett beléjük.142 Ezzel szemben az évvégén készült kivonatos hadijelentés szerint azonban csak Vitány és Gesztes került a keresztények kezére.143 A budai vilajet várainak adattárából kiderül, hogy az említett várak mindegyikében 1569-ben már török őrség állt. Hegyi Klára Vitánnyal kapcsolatban azonban azt feltételezte, hogy csak 1566-ig állt az Oszmán Birodalom uralma alatt.144 Az év végén készült kivonatos hadijelentés ezzel szemben arról számolt be, hogy az említett Gesztest és Vitányt valamikor még 1566 folyamán a Székesfehérvár mellé rendelt oszmán katonaság foglalta vissza. Mind a két erősséget ugyanis csak gyenge őrség szállta meg. Gesztes alatt a törökök három ágyúval jelentek meg, és kezdték meg az ostromot. Az ostromlottak néhány nappal később fel is adták magukat. Vitány őrsége pedig be sem várta az ostromlókat és magára hagyták az erősséget.145 Véleményem szerint az történhetett, hogy az említett két vár 1566-ban kétszer is gazdát cserélt. Zsámbékot és Csókakőt pedig csak elhagyta a török őrsége, ám Salm nem szállta meg. Ezért is szerepelhettek az 1569. évi török összeírásokban. Összefoglalás Tanulmányom összegzéseként két, általam nagyon fontos szegmensre hívnám fel a figyelmet. Zrínyi Miklósnak és Sziget hős védőinek emlékezete miatt az 1566. év, 139 ÖStAKAAFA 1566-13-3.; Ortelius 1665.105.; IstvAnffy 2003.395. 140 Ortelius 1665.105.; IstvAnffy 2003.395. 141 IstvAnffy 2003.395. 142 Ortelius 1665.105. 143 ÖStAKAAFA 1566-13-3. 144 Hegyi 2007.585-587,651,653-654,1016-1017. 145 ÖStAKAAFA 1566-13-3. 84
