Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Sudár Balázs: Pécs és Szigetvár párbaja. A dél-dunántúli front török szemmel (1543-1566)
volt a térségben (Pécs, Siklós, Baranyavár, Mohács, Koppány).22 Ezekre a területi egységekre nem azért volt szükség, mintha a lakosságot a muszlim vagy az oszmán jogrend alá akarták volna kényszeríteni, sokkal inkább arról volt szó, hogy a polgári igazgatás - elsősorban az adóztatás és a természetbeni szolgáltatások megszervezése - ezek szerint a náhíjék szerint működött. Bár a mohácsi szandzsák nevét - minden bizonnyal hagyománytiszteletből és a sorsfordító csata emlékére - nem változtatták meg, központja egyértelműen Pécs volt. A névadó településen ugyanis nem volt erődítmény, csekély számban éltek benne muszlimok, s mindössze egy kisebb bírósági körzet központjaként működött. Pécs azonban a Dél-Dunántúl legjelentősebb őrségével dicsekedhetett, s vára is a legkomolyabb volt a térségben, amely ugyan nem a legmodernebb elvek szerint épült, de erejét mutatja, hogy még így is jó néhány ostromnak ellenállt ( 1557,1664). A várost középkori kiépítettsége, úthálózatban elfoglalt helye is központi funkcióra tette alkalmassá. Mindennek ellenére úgy tűnik, keresztény lakossága a hódítás után jó ideig helyén, eredeti lakóházaiban maradt, a város csak lassan kezdett muszlim arculatot ölteni. 1547 végén, vagy 1548 elején azután Kászim feljebb lépett a ranglétrán, s időközben elhunyt - vagy talán csak nyugalmazott? - főnöke, Mehmed helyére került Budára.23 Négy és fél éves regnálása a szandzsák kiépítéséhez, a hódoltsági terület megszilárdításához vezetett. Török előretörés: Dervis bég tíz éve (1548-1557) Pécset a Jahjapasazádék klánjának egy másik tagja, Dervis kapta meg, hogy a következő tíz évet itt is töltse.24 Dervis a második budai pasának, Bálinak volt a fia, s a Simontornyán ülő Ahmednek a testvére. Meg nem erősített információk szerint 1542-ben apjával tartott Budára, ahol a dunai flotta parancsnoka, kapudánja lett volna. Rövidesen azonban a szegedi szandzsák első bégje lett, majd 1545 januárjában a sikertelen ozorai vállalkozás miatt elcsapott - szintén Jahjapasazáde - Ahmed helyére nevezték ki Fehérvárra. Innen került azután Kászim előrelépésével Pécsre. Az ő idején formálódik ki a szandzsák, s kezdődik meg az életre-halálra folyó párbaj Szigetvárral. Míg Kászim idején a pécsiek inkább védekeztek, Dervis uralma alatt lassan-lassan támadásba lendültek, s egyre komolyabban veszélyeztették a nagy ellenfelet. Szükségük is volt a váltásra, hiszen a szigetiek gyűrűbe fogták őket. Dervis 1548 márciusában a helyzetet felmérve így panaszkodott: „a szigeti őrség elrontja a 22 BOATapu441. 23 Dávid 2005.328-329. 24 Életrajzának összefoglalása, a pécsi időszakra sajnálatosan kevés megjegyzéssel: Dávid 2005. 347-360. 46
