Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Kenyeres István: A török elleni küzdelem finanszírozása Buda elestétől a drinápolyi békéig
Befizetők rFt % Magyarországi hadi fizetőmestertől 350 692 75,2 Sziléziai Kamarától 22 844 4,9 Felső-magyarországi jövedelmek 80 309 17,2 Hitel 11958 2,6 Egyéb 250 0,1 Összesen 466 053 100 7. táblázat: A felső-magyarországi hadi fizetőmester bevételei ( 1569) Az adatok alapján látható, hogy a felső-magyarországi hadi fizetőmester tulajdonképpen a magyarországi hadi fizetőmester helyi kifizető pénztára volt, tőle kapta bevételei három negyed részét. Ugyanakkor rendelkezett saját befizetőkkel is, a Szepesi Kamarától, a helyi harmincadoktól és a kamara alá tartozó uradalmakból származott a bevételei 17%-a. Ezek közül az uradalmak élelem-„befizetései” voltak a legjelentősebbek, 43 ezer rFt-tal, ami az összbevételek 9%-át képezte. A Sziléziai Kamara befizetése alig 5%-ot ért el, míg a hitelek nem játszottak különösebb szerepet a felső-magyarországi hadi pénztár esetében. Kifizetések rFt % Felső-magyarországi végváriak zsoldja 502551 94,3 Hiteltörlesztés 13 177 2,5 Építési és hadiigazgatási költségek 13 254 2,5 Hivatali kiadások 3 999 0,8 Összesen 532 981 100 8. táblázat: A felső-magyarországi hadi fizetőmester kiadásai (1569) A kiadások döntő részét a felső-magyarországi végváriak zsoldjára fordította a felső-magyarországi hadi fizetőmester. O állta a főkapitány és stábja, Kassa, Szatmár, Szádvár, Szendrő, Sárospatak, Kisvárda, Munkács végváraiban állomásozó német lovas és gyalogos katonaság zsoldját (473 ezer rFt; 89%). Az ugyanott állomásozó magyar végvári katonaságra csupán a zsoldkifizetések 4,5%-a jutott (19 ezer rFt). A kiadások, amelyek több mint 532 ezer rFt-ra rúgtak, meghaladták a bevételeket, így jelentős ( 14%-os) deficit alakult ki. Megjegyzendő, hogy a magyarországi hadi 13/1. Ismertetését és feldolgozását lásd Kenyeres 2007.107-109.; Kenyeres 2010.58-60. 32
