Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Kenyeres István: A török elleni küzdelem finanszírozása Buda elestétől a drinápolyi békéig
Kifizetési hely Kifizetők rFt% Székesfehérvári katonaság fizetésére Georg Spiller székesfehérvári hadi fizetőmester részére 46 093 16,8 Magyarországi végváriak (Sáros, Komárom, Esztergom Visegrád) és ide rendelt spanyol, német, olasz katonaságra Blasius Spiller magyarországi hadi fizetőmester, Niklas Jablanczky cseh korona kirendelt hadi fizetőmestere, Magnus Scheitz magyarországi hadi fizetőmester részére 194 126 70,6 Horvátországi végváriak (Zeng, Bihács stb.) Jakob Wesenpach ffiauli és horvátországi hadi fizetőmester (kriegszahlmeister an den friaulischen und krbatischen ortfelckhen) részére Karintia és Krajna adójából 10 776 3,9 Egyéb katonai fizetések Pl. Bécsre, Magnus Scheitz magyarországi hadi fizető mester részére 23 778 8,7 Összesen 274773 100 3. táblázat: Magyarországi hadi kifizetések az udvari pénztárból 1543-ban1<í kifizetett 274 ezer rFt gyakorlatilag a teljes ekkori zsoldigényt kielégíthette. A kifizetők a hadi fizetőmesterek: az ekkor rövid ideig létező székesfehérvári, az egyre inkább központi hivatallá váló magyarországi, illetve a cseh és a karintiai és krajnai rendek kirendelt hadi fizetőmesterei voltak, akik részben a kamarai bevételeket, részben a rendek által megszavazott hadi adókat juttatták el közvetlenül a végekre. Ebben az időszakban - mint utaltunk rá - az udvari pénztárnak magyarországi bevételei alig voltak, így a központi kormányzatnak más, nem magyarországi forrásokból kellett a magyar- és horvátországi végvidékek zsoldját biztosítani. Az udvari pénztár 1543 után is jelentős összegeket fordított a magyarországi végvidék finanszírozására. Amíg az 1540-es évek közepén évi mintegy 300-350 ezer rFt-ot adott ki az udvari pénztár erre a célra, addig az évtized végére már évi 400-500 ezer rFt-ra emelkedtek ezek a kiadások. Mindez azt jelenti, hogy az 1540- es évek közepén az udvari fizetőmester hivatala fedezte a magyarországi zsoldköltségek közel 100%-át, majd az 1540-es évek végén a zsoldköltségek ugrásszerű növekedésekor már „csak” az 50-60%-át. Az 1550-es évek elejének nagy várháborúi idején az udvari fizetőmester szerepe újfent hangsúlyossá vált, ekkor az ő hivatalán keresztül fizették a magyarországi hadi költségek 80-90%-át. 16 16 ÖStAHKAHZABBd.1 26
