Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

Virovecz Nándor: Kereszténység szolgálata vagy politikai árulás? Balassa Menyhért 1562. évi "pártváltása"

döntöttek. Somlyai Báthory István és Némethy Ferenc február végén körbe is zárták, Sulyok György a szabad elvonulás feltétele mellett föladta az ellenállást. A Habsburg-párti hadvezérek voltaképp en lépéskényszerben voltak, ugyanis a nagyjá­ból 8000 fős erdélyi sereg megjelenése veszélyeztette az eddig elért eredményeiket. Emellett híre jött, hogy János Zsigmond további erősítéssel érkezik és ekkor már ahhoz sem fért kétség, hogy hamarosan megjelennek a temesvári és budai oszmán csapatok is.70 A nagyjából 3000-4000 főnyi sereget vezérlő Habsburg-párti hadve­zéreknek egy lehetőségük maradt : ha csatára kényszerítik az erdélyieket. így, ha nem egyesült sereggel állnak szemben, akkor lehet esélyük a győzelemre. Hozzá kell ten­ni, hogy az erdélyiek is hasonlóan gondolkodhattak. Bízva a túlerőben már a győze­lem hírével akarták fogadni János Zsigmondot és bizonyára az is céljuk volt, hogy szükségtelenné tegyék a török beavatkozást. A Hadad mellett március 4-én lezajlott csatában a császáriak - Balassa és időseb­bik fia meglepetésszerű támadásának köszönhetően - győzelmet arattak, az erdélyi­ek több vezére (Thelegdy Miklós, Csáky Pál, Bornemisza Benedek) fogságba esett és maga Báthory István is sebesülten menekült el.71A győzelem elérhető közelségbe hozta Erdély visszafoglalásának megvalósítását, azonban a bécsi udvar tárgyalásokat folytatott a portával, ami leginkább az oszmán csapatok közeledésének tudható be. Ez Balassa és Zay számára is visszatartó tényező volt, ezért fegyverszüneti tárgyalá­sokba kezdtek. Ennek pontjai közül a legfontosabbak a status quo alapján birtokolt területek rögzítése és az oszmánok visszahívása volt. Bár János Zsigmond számára ez Munkács valamint Huszt környékét leszámítva az Erdélyen kívüli területeinek elvesztését jelentette, a krízishelyzetben számára az volt a legfontosabb, hogy bár­mi áron időt nyerjen. A fegyverszünet miatt módosult az udvar eredeti terve is, ami ettől kezdve Erdély elfoglalása helyett a tartománnyal szomszédos északi, partiumi területek megtartására korlátozódott. A fegyverszünetet április 12-én megkötötték, azonban pár nappal később az oszmánok megérkeztek Szatmár alá. Balassa és Zay a hadadi győzelem után visszavonultak. Táborukat a Szatmár mel­letti Óváriban állították föl, majd a török ostrom kezdete előtt bezárkóztak a várba. A közel egy hónapos ostrom során az oszmánok - nem lévén birtokukban ostrom­eszközök - a védők kiéheztetését célozták meg. A fegyverszünetnek minél előbb érvényt kellett szerezni, ugyanis a Szatmárban tartózkodók helyzete április végére tragikussá vált. Németiben tűz ütött ki, aminek következtében a város és a katona­ság élelmiszertartalékai is megsemmisültek. A várvédők emiatt arra az elhatározásra 70 Ekkor Szolnok és Nagyvárad térségében állomásoztak a hódoltsági csapatok. Lukinich 1913. 393. 71 A csatáról: Lukinich 1913. 389. és Lukinich 1910. A meneküléskor Keresztúry Kristóf adta oda neki a saját lovát, amit Báthory úgy honorált, hogy 1573-ban, fejedelemként, megerősítette nemességében és címert adományozott neki. Áldásy 1904.56-57. 268

Next

/
Thumbnails
Contents