Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Négyesi Lajos: Zrínyi Miklós várkapitányi tevékenységének megítélése katona szemmel
vihet bennünket közelebb nemcsak a pártváltás, hanem az északkeleti hadszíntér belső viszonyainak megismeréséhez. A Bebek-Kendy merénylet háttere Balassa pártváltása azért tűnik különösnek, mert Izabella és János Zsigmond 1556. évi erdélyi visszatérésében és a politikai restaurációban kulcsszerepet vállalt.5 Erdélyt katonai szempontból biztosította, valamint Kendy Antal mellett ő volt az, aki Dobó Istvánt Szamosújvárott körbezárta, és szabad elvonulást engedélyezett neki.6 7 Ugyanakkor a restauráció kezdeti nagy egyetértését a mélyben húzódó egyéni érdekek és elképzelések szabdalták darabokra, és ezek nemcsak egymással, hanem az özvegy királyné uralkodási koncepciójával is ellentétben álltak.' A tanácsurak elsősorban Izabella nélkül, a királyfi fölötti gyámkodás színe alatt maguk kormányozta Erdélyt szerettek volna, többségük önjelölt vezetéssel. Köztük Balassának is megvolt a maga terve. Ahhoz, hogy politikai orientációjával kapcsolatban sikerüljön pár alapelvet megfogalmazni, Torda Zsigmondnak két évvel a restaurációt követően keletkezett jelentését kell elővennünk.8 1558. május 20-án a felső-magyarországi kamarai igazgató utasítást kért a királytól. Kémje útján nemcsak az erdélyi országgyűlésről akart híreket szerezni, hanem Balassát is átpártolásra akarta bírni. Emellett azt is megjegyezte, hogy Dobó István remélhetőleg már értesítette az ügyről Őfelségét. Ismeretes, hogy Dobó Szamosújvár föladása után nem távozhatott Erdélyből, hanem közel egy évig fogságban volt. Az egykori vajda 1557. november 6-án éjjel, családját hátrahagyva tudott elszökni a fogságból, teljes bizonyossággal csak ezután állíthatjuk, hogy jelezte a királynak Balassa szándékát. Valójában nem is az a lényeges, hogy a királyhoz mikor jutott el a hír, hanem az, hogy Balassa bizonyára már a szamosújvári „ostrom” alatt egyeztetett erről a vajdával. A hitlevél mellett szóban tárgyalhattak, és rajta keresztül akarta megüzenni, hogy a király továbbra is Habsburg-párti úrként számoljon vele a tartományban, de ezt az előre nem látott Perényi Gábor-féle akció, vagyis Dobó fogságba vetése megakadályozta. Amikor Dobó a szökésének körülményeiről beszámolt Nádasdy Tamásnak, említést tett arról, hogy gyakorta levelezett az 5 A kortársak egyetértettek abban, hogy támogatása nélkül a visszatérés nem valósulhatott volna meg. Forgách 1982.354. Erdélybe menekülését és körülményeit korábban bemutattam: Virovecz 2015.1555-ben erdélyi országos főkapitánnyá választották és a következő év februárjában az ő nevében hívták meg az erdélyi rendeket a Petrovics által meghirdetett tordai országgyűlésre, amely határozott Izabella és János Zsigmond visszahívásáról. Szilágyi 1875.476., 564. 6 A két Habsburg-párton maradt személy sorsához: Oborni 2011. Megállapodásuk: ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 76. föl. 25. valamint kivonat a Petrovics Péterrel kötött megállapodásból (szeptember 13.) Uo. 13. fol. (W 672) 7 Horn 2012.85. és passim. 8 Házi 1928.99. 256
