Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

G. Etényi Nóra: Toposztól a hírértékig. A várháborúk eseményei korabeli német nyomtatványokban

bői átfogó kép bontakozott ki a kiterjedt hadszíntérről, a jelentős birodalmi segélycsapattól remélt támadástól, az oszmán sereg stratégiai pontokon elért áttöréséig, s több szereplővel jelent meg a török elleni háború katonai elitje is.

Jelentős, mintegy tucatnyi a magyar vonatkozású nürnbergi kiadványok száma. A nürnbergi „Newe Zeytung”-ok is sokoldalú és érdemi ismeretanyagot közvetítettek, annak ellenére, hogy sokszor archaikusabb és populárisabb formai megoldásokat használva közölték a híreket. Joachim Heller 1566-ban újra megjelentette Hans Sachs népszerű művét Bécs 1529-es török ostromáról.95 A török háborúk történetének felelevenítése az újabb konfliktus döntő jelentőségét, s a támadó oszmán haderő potenciális veszélyét hangsúlyozta.

Valentin Geyssler nürnbergi kiadó színvonalas nyomtatott relációinak a címlapját is érdemes elemezni. A „Newe Zeytung”-ok címlapképei alapvetően fiktívek, nem közölnek alaprajzokat, csak jelzésszerűen tornyokat, városfalakat, ágyúzást vagy mozgalmas csatajeleneteket, jól bejáratott toposzokat, olyan következetesen, hogy alkalmanként a címlapképek segítenek kiadók azonosításában. Az egyik legnagyobb karriert befutó ábrázolást- 1530-ban adta ki Christoph Zell nürnbergi nyomdász Bécs előző évi sikertelen ostromáról tudósítva, a címlapon az egymásnak feszülő két császárt, két birodalmat bemutatva, V Károlyt és Szulejmán szultánt állítva szembe hadai élén. Erhard Schön metsző képét Valentin Geyssler újra használta 1566-ban, de már Miksa császár vette át V Károly szerepét.96 (3. kép) Akisebb sérülések ellenére ugyanazt a dúcot használta a jó nevű nürnbergi kiadó, Nicolaus Knorr a 15 éves háború alatt, 1592-ben, sőt még 1604-ben is közölte a metszetet.97 Nürnbergi kiadók a hosszú távú emlékezet kialakításában is fontos szerepet játszottak, itt jelent meg 1567-ben - a cím szerint Zrínyi titkárának a műve - német fordításban. A kiadvány az egyik leggyorsabban megjelent német változata Zrínyi Miklós „titkárának”, Budina Sámuelnek a műve. Budina a latin nyelvű összegzést Zrínyi apródjának, Cserenkó Ferencnek (Ferenac Crnko) írt horvát nyelvű feljegyzései alapján készítette.98

Délnémet városi polgárok számára a keresztényi összetartozás tudatot erősítő ismeretek mellett a mindennapok valósága is kibontakozott, hiszen egy szeptemberi nyomtatvány lezárásként azt is közölte, hogy a magyarországi török győzelmek miatt a következő évben Augsburgban és Ulmban drágább lesz a hús.99

95 Die türckisch Belegerung der Stat Wien mit sampt seiner tyrannischen Handlung im MDXX1X Jahr Nürnberg Valentin Neuber.

96 App. H. 1816.

97 Soltész 1976.321-332.

98 Stadtbibliothek Nürnberg Hist. 117. Beibd. 2. „Ein verzeichnus von des Thewren Heldens des Grauen von Serin, aussgestanden not, in derselben Befestigung zu Siget im Jahr MDLXV1 von seiner G. Secretarrio beschrieben, welcher con den Türcken gefangen gewesen, und newlicher Zeit wider erledigt worden ist. Nürnberg 1566.”

99 UBA OWB 02. IV 13.4.142. Angeb. 14. „Newe Zytung von dem 5. Augusti. Diss 66. Jars, auss 224