Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

Kenyeres István: A török elleni küzdelem finanszírozása Buda elestétől a drinápolyi békéig

A Magyar Királyság területén a reformok következtében a 16. század 50-es, 60- as éveitől három pénzügyigazgatási szerv működött:

1. az ország nyugati felében, korabeli megnevezéssel Alsó-Magyarország (azaz a mai Szlovákia nyugati felén, a magyarországi Dunántúl és a ma Horvátországhoz tartozó középkori Szlavónia és tengermelléki Horvátország) területén illetékes, pozsonyi székhelyű, 1528-ban még Budán alapított Magyar Kamara;

2. az 1567-ben kassai székhellyel létrehozott, Felső-Magyarországon illetékes (a mai Kelet-Szlovákia és Magyarország észak-keleti része) Szepesi Kamara;

3. a bécsi székhelyű Alsó-ausztriai Kamara volt illetékes az alsó-magyarországi bánya- és pénzverőkamarák (Körmöcbányái és Selmecbányái Bánya- és Pénzverőkamarák, a besztercebányai Fugger érdekeltségbe tartozó rézvállalat) és nyugat-magyarországi harmincadok (külkereskedelmi vám) valamint néhány uradalom (Komárom, Magyaróvár, Zólyom) esetében.

Érdemes hangsúlyoznunk, hogy a Magyar Kamara egyik fő feladata a végvárrendszer finanszírozása volt, a Szepesi Kamarát pedig éppen a felső-magyarországi végvidék finanszírozására hozták létre. E tekintetben e pénzügyi szervek felállítása kifejezetten fiskális-hadi célokat szolgált. Az Alsó-ausztriai Kamara magyarországi illetékességét a monarchia monetáris politikája szempontjából fontos készpénzforrásoknak a bécsi központ alá helyezése indokolta.2

A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia bevételei a 16. század közepén

Ahhoz, hogy megállapítsuk a Habsburgok magyarországi jövedelmeit, a felsorolt három kamara által kezelt fiskális források bevételeit kell számba vennünk. A korszakból csupán a Magyar Kamara számadásai állnak rendelkezésünkre, igaz nem csekély mennyiségben: 1542-től 1571-ig 13 évből 14 számadáskönyv maradt fenn többé-kevésbé teljes egészében. A felső-magyarországi országrészben illetékes Szepesi Kamara tekintetében a 16. századból csak számadások alapján készült kivonatok, kimutatások maradtak fenn.3 E források alapján az alábbi képet rajzolhatjuk meg a 16. század közepének és második felének „állami” jövedelmeiről: A Magyar Ka2 A 16. századi magyar pénzügyigazgatás-történetre lásd Acsády 1888.; Acsády 1894.; Ember 1946.; Ember 1982.; Nagy 2015.; Kenyeres 2003a.; Kenyeres 2003b.; Kenyeres 2003c.; Kenyeres 2005.; Rauscher 2004. 59-76. A végvárrendszer finanszírozására lásd PAlffy 2001.; Pálffy 2003.; Kenyeres 2007.; Kenyeres 2010.; Kenyeres 2012.; Kenyeres 2013.

3 A Magyar Kamara fennmaradt számadásainak és a Szepesi Kamarára vonatkozó kimutatások forrásait lásd Kenyeres 2013.566.

20