Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Bitskey István: Pázmány Péter a várháborúkról
ról szóló beszámolót olvasnia kellett, s így koncepciójának kialakításához a nevelésének irányításával megbízott főpapnak ezt a gondolatmenetét felhasználhatta. Az közismert a szakirodalomban, hogy a bánatában és szégyenében elhalálozó szultán képe a korabeli orális és írásos szövegekben - a magyaron kívül latin és horvát nyelvűekben is - helyet kapott, ennek a szultánverő Zrínyi-mítosznak a kialakításában Pázmány markáns szerepét is számon kell tartanunk.8 Ez az eszményítő emlékezetállítás természetesen nem foglalkozott azokkal a körülményekkel, amelyek a modem történeti kutatásban váltak ismertekké (pl. a szigeti hős korábbi nem éppen keresztényi tettei, gátlástalan birtokfoglalásai),9 a bemutatás célja azonban a példaképteremtés volt, annak illusztrálása, hogy a sok vesztes harc ellenére is lehet esély a sikeres helytállásra a Félholddal szemben. Természetesen csak akkor, ha hithű miles christianus áll a várvédelem élén.10 Az ellenkezőre is közöl a szöveg példákat: Szapolyai János és utódai, valamint az oszmán hódítókkal bármi módon együttműködő erők eszerint csak fokozták az ország veszteségeit, újabb és újabb vereségeket idéztek elő. Ilyen módon a hitviták kontextusába ugyancsak szervesen beilleszthető volt a várháborúk történetének elbeszélése. Az 1568-as drinápolyi békekötést ugyan szó szerint nem említi a szöveg, de mégis utal rá, amikor arról számol be, hogy III. Amurat az 1570-es években „mivelünk tűrhető békességben vala” s ettől kezdve egész 1593-ig már több eseményről nem esik szó. Itt véget is ér az 1605-ös szöveg, amelynek azonban a Kalauz 1623-as kiadásában folytatása következik. Ebben a kiegészítésben a tizenöt éves háború eseményeinek sorra vétele és kommentálása következik. Eszerint III. Amurat idejében „1594. esztendőben Szinán basa megvevé Győrt”, ami miatt a környék lakosai - de még a bécsiek közül is többen - távolabbi helyekre menekültek. Nagy volt a rémület az egész keresztény táborban. Azonban a Bécset is védelmező fontos erősséget „az Úristennek jóvolta 1598. esztendőben, nem emberi erővel, hanem csak Isteni kegyelmességével, egy Pettárda által ismét kezünkbe ada”. A győri vár Fehérvári-kapuját berobbantó, s a védők körében hatalmas rémületet okozó híres petárda szerepét Pázmány méltán emelte ki, a modern kutatás ugyancsak megerősítette az eset jelentőségét.11 Katolikus héroszok A várháborúk eseménytörténetének szemléje és mérlegelése során Pázmány - immár érsekként - újabb katolikus hérosz kimutatására törekszik, így kerül képbe Báthory Zsigmond. Az ő alakjának Pázmány-rajzolata ismét a törökellenes harcok egyik baj8 Bitskey 1998.322-323. 9 Bessenyei 2007.70-71. 10 Bitskey 1999.142-143. 11 Kalmár 1961.79-100.; Pálffy 1999.221 -222.; Tóth 2000.281. 199
