Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

Borbély Zoltán: A végvárrendszer kiépítésének társadalmi hatásai Felső-Magyarországon

szereplő 4195 adózó házból csak a munkácsi uradalom majdnem kétezret (1944) tett ki, amit 1603-ban át kellett adnia gyámfiának, Mágóchy Ferencnek. Trócsányi Zsolt úgy vélte, hogy Rákóczi Zsigmond nem a katonai karrierjének, vagy borkereskedelmi ügyleteinek köszönhette a felemelkedését, hanem az Alaghy Judittal kötött házasságának, amivel a gyarapodó középbirtokos nemes egy csapásra Felső-Magyarország legnagyobb birtokosa lett.64 Ez a vagyon tette lehetővé az egri főkapitányság megszerzését 1588-ban, amiből nem sikerült olyan szerencsésen kiszállnia, mint Magóchynak.65 A befolyt jövedelmekből azonban újabb és újabb birtokok zálogához jutott hozzá, első sorban a Hegyalján, mint például Tarczalhoz 80 ezer forintért ( 1599), de ígéretet kapott az uralkodótól, hogy ha Tokajt el akarná zálogosítani, akkor az ő igényeit veszi figyelembe. Ezt a hegyaljai bortermelési központot igyekeztek a Rákócziak a későbbiekben is bővíteni és szőlővásárlásokkal gyarapítani. Annak érdekében, hogy a család megvethesse a lábát a Hegyalján, szerződést kötött Rákóczi sógorával, Alaghy Ferenccel, hogy a család kihalása esetén a Rákócziak örököljék Mádot.66 Ennek 1632-ben fiai látták hasznát Alaghy Menyhért halála után.

Az 1598-as összeírás adatai között azonban még nincs ott az makovicai uradalom kereken 100 tartozékával, amelyet 1601-ben vásárolt meg Janusius osztrogi hercegtől.67 A Zboró központú uradalom jó ideig a legjelentősebb birtoka lett a családnak, egyrészt azért mert itt már nem zálogbirtoklásról volt szó, másrészt pedig a Lengyelország felé vezető kereskedelemi összeköttetés egyik legfontosabb állomásához jutott hozzá. (Kereskedelmi pozícióit tovább erősítette 1608-ban Sáros várának megvételével.)68 De nincs ott az 1598. évi összeírásban Ónod sem, ahogy még legalább egy tucat kisebb, gazdaságilag azonban igen jelentős Heves és Borsod megyei település, mint amilyen Gyöngyös mezőváros, vagy az egykori debrői uradalom központja, Debrő.

A Rákóczi család további birtokgyarapodásai a századforduló időszakától - főként a Dobó-Kamarás örökség megszerzése - Makkai László munkájának köszönhetően jól ismert.69 A felhozott adatokkal leginkább az volt a célom, hogy rámutas64 Rákóczi Zsigmond családi birtokai: Felsővadász Selyeb és Velezd tartozékokkal. A házasságát megelőzően szerzett birtokai: A szendrői vártartomány falvaiból zálogba kapta (59 000ft) Pelsőc, Edelény, Sáp, Vámos, Pálfalva, Arnó, Szentkirály, Felsőlócz, Gyanda, Nyilas, legjelentősebb szerzeménye ebben az időszakban Szerencs vára volt, amit Hans Rueber főkapitánynak és a Szepesi Kamarának adott kölcsönei fejében zálogosítottak el a számára. Makkai 1953.10.; Trócsányi 1978.59.

65 Hangay 2012.60-86.

66 Makkai 1953.11.

67 Serédy György unokáinak gyámja volt, az uradalom pedig a Serédyek tulajdona.

68 Makkai 1953.10-12.

69 A Rákóczi család birtokgyarapodásait a századfordulótól I. Rákóczi György erdélyi fejedelemmé választásáig Makkai László a teljesség igényével összegyűjtötte. Makkai 1953.

186