Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

Borbély Zoltán: A végvárrendszer kiépítésének társadalmi hatásai Felső-Magyarországon

STUDIA AGRIENSIA 35. Borbély Zoltán A végvárrendszer kiépítésének társadalmi hatásai Felső-Magyarországon A kora újkori Magyar Királyság társadalomtörténetére irányuló kutatások az elmúlt két évtizedben igen jelentős eredményeket értek el, melyben az arisztokráciával kapcsolatos vizsgálatok kiemelt helyen állnak. Ennek ellenére nemzetközi össze­hasonlításban komoly lemaradással kell szembesülnünk még akkor is, ha csak az Osztrák Örökös Tartományok illetve a Cseh Korona országait, vagy a magyarral számos azonosságot mutató lengyelországi viszonyokat érintő kutatásokat vesszük figyelembe. Ez a lemaradás nem csak annak köszönhető, hogy a cseh vagy osztrák főnemességtől számbelileg is jóval nagyobb, illetve sokrétűbb magyar arisztokrácia vizsgálatát lényegesen rosszabb forrásadottságok nehezítik, hanem az is, hogy a ma­gyar kutatások szempontrendszere csak az utóbbi évtizedben kezdett közeledni a nemzetközi vizsgálatok perspektíváihoz, amely az összehasonlítás alapkövetelmé­nye. További hiányként róható fel, hogy a 16-17. századi főnemességre, mint társa­dalmi csoportra vonatkozóan csak a közelmúltban indultak szociográfiai jellegű ku­tatások, ami a csoport egészére jellemző tulajdonságok meghatározása segítségével a társadalmi struktúra és az egyéni cselekvések összefüggéseire valamint a mobilitás tényezőire hivatottak rámutatni.1 A főnemesség 16. századi személyi állományának változásával és mobilitásának kérdéseivel már Szekfű Gyula is foglalkozott és megpróbálta összegyűjteni a ne­messég elitcsoportjába való bejutás lehetőségeit, a levont következtetései azonban esetpéldákon alapultak.2 Az említett szociográfiai megközelítés Péter Katalin közel három évtizede megjelent előadásában bukkant fel elsőként, melyben a barokk kor­szak magyar társadalmának keretei között az arisztokrácia, mint társadalmi csoport jellegét és változásának dinamikáját elemezte.3 Az 1458-1646 közötti, közel kétszáz év folyamán vette számba a magyar főnemesség összetételét és megállapította, hogy a főnemesi családok létszáma igen csekély változást mutat, amelyben az Erdélyi Fe-1 Itt elsősorban a Péter Katalin által vezetett „A magyar arisztokrácia családi kapcsolatrendszere a 16-17. században” című OTKA kutatócsoport munkájára gondolok, melyek eredményei online formába érhetőek el: http://archivum.piar.hu/arisztokrata/ [letöltve: 2017.01.10.] 2 Szekfű 1943.193. 3 Péter 1979.259-271. 169 i

Next

/
Thumbnails
Contents