Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

Hóvári János: Bevezető gondolatok. Magyarország-sakktábla: 1541-1568. Magyar hősiesség és vergődés a Habsburgok és az Oszmánok szorításában és bűvöletében

Oszmán Birodalom - tevékeny magyar segítséggel - nagyon közel állt ahhoz, hogy a császárvárost elfoglalja. Kara Musztafa nagyvezér bécsi kudarca sorsforduló lett nemcsak a magyar, az osztrák és a török történelemben, hanem egész Európáéban. De az is kétségtelen, hogy a magyarországi szulejmáni építmény (hódoltsági terület és az Isztambultól függő Erdélyi Fejedelemség) összeomlása is a szultáni haderő bé­csi vereségével vette kezdetét. S ezzel a szultánok és a császár-királyok játszmájában kezdetét vette a végjáték. Nem kétséges, hogy a sakkjátékban 1541-ben már Habsburg Ferdinánd volt a szultán ellenfele. V Károlyt egyre inkább lefoglalta a reformáció megállításá­ra való törekvése és az azzal járó európai politikai átrendeződés. A nagy császár 1551-1552-ben majdnem a protestáns felkelők kezébe került, építménye ösz­­szeomlott, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy Madrid, Nürnberg/Augsburg és Bées érdekeit, hozzátolva még Prágát és Pozsonyt is, nem lehet egy rendszerben kezel­ni. V Károly hosszú lemondási folyamata végén birodalma szétvált a spanyol és a német ágra. 1556-ban I. Ferdinánd német-római császár lett, de a korabeli Európa egyik leggazdagabb országa, a Németalföld unokaöccse, II. Fülöp madridi kincs­tárát gyarapította. A törökkérdés tekintetében a „birodalmi szétválás” segítette a magyarországi és azon Ausztria felé túllépni kívánó szultáni benyomulást meg­akadályozni, sőt az azt visszaverni akaró erőket, mi több, új lehetőségekkel kecse­gtetett. A német birodalmi források sokkal inkább mozgósíthatóak voltak a tö­rökök elleni védelemre, mint korábban. A magyar és a cseh korona országaiban is illetékes német-római birodalmi Haditanács létrehozásával (1556) létrejött a török elleni hadviselés szakszerű központi intézménye, amely ehhez komoly forrásokkal rendelkezett. Természetesen ez az intézmény sem volt tévedhetet­len és tökéletes, de az egyértelmű, hogy meghatározó szerepe volt abban, hogy az Oszmán Birodalom haderejét Magyarországon meg lehetett állítani, s az or­szág egésze nem veszett el. A Hősök tere Budapesten, történelmi nagyjaink szobraival, a magyar múlt értelme­zése. Tegyük hozzá: átértelmezése is. Zala Györgynek az első világháború után oda került szobrait ugyanis 1945-ben megrostálták. Lekerült onnét Habsburg Ferdinánd szobra is, aki nemcsak királyunk volt 1527 és 1564 között, hanem azon uralkodónk, akinek megkérdőjelezhetetlenül nagy szerepe volt a török előrenyomulás megállításá­ban. Szobra jelenleg egy kőbányai bronzöntőműhely kertjében áll, elég jó állapotban. Kimondhatjuk: elégé elbántak vele a magyar múlt történetének egykori balos-népi politikus ítészei. Helyén a Hősök terén most Bocskai István szobra áll: a világos sakkfiguratábor egyik legnagyobb és legsikeresebb alakjáé. Aligha lenne szerencsés megmozgatni ismét a Hősök tere emlékrendszerét, de talán Habsburg Ferdinánd szobrának is meg kellene találnunk a méltó helyét. Ennél még fontosabb azonban, 12

Next

/
Thumbnails
Contents